Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)
A Fejér Megyei Iskolatanács jelentése
siettetni fogják, valamint azon reményt is táplálja, hogy a megyei bizottság hivatott közegei az erre vonatkozó törekvéseket hathatósan támogatni fogják. 5 Nem hallgathatja el a megyei iskolatanács, hogy több népiskolában az épület célszerűtlen fekvése, belszerkezete, vagy a tantermek túltömöttsége által a gyermekek egészsége veszélyeztetve van, és habár tudomása van arról, hogy a megyei főorvos úr több ilyen iskolát, mint az egészségre nézve ártalmast, alapos vizsgálata tárgyává tévén, azoknak bezáratását javasolta, mégis [...] az iskolatanács ezen eszköz foganatosítását csakis a legvégsőbb esetben tartja indítványozhatónak. E bajt akként véli némileg enyhíteni, ha a megyei bizottságot felkéri, miszerint a járási orvosokat oda utasítani szíveskedjék, hogy azok a községekben - egyéb hivatalos működésük alkalmával - az iskolák egészség szempontjából való megtekintését is gondjaik tárgyává tegyék, és a tapasztalt hiányok káros befolyását célszerű utasításaikkal iparkodjanak mérsékelni, s intézkedéseikről a tanfelügyelőséget értesítsék. Fájdalommal kellett továbbá az iskolatanácsnak a tanítóknak utóbbi időben való kevesbedését észrevenni, dacára annak, hogy a kormány részéről, mint az alábbi kimutatásból kitetszik, a körülményekhez képest kielégítőleg segélyeztettek. [...] Meggyőződése szerint ezen nagy befolyású pályától az egyéneket anyagi állásuknak majdnem lealacsonyító silánysága, úgy jövőjük biztosításának majdnem teljes hiánya riasztja vissza. Addig is, míg a törvényhozás útján ezen - a tanügyre felette hátrányos - kérdések sikeresen megoldatnak a megyei iskolatanács kötelességének tartotta, már a múlt évi közgyűlési határozatával egy megyei nyugdíjalap javára gyűjtéseket javaslatba hozni, s ennek teljesítésére a tanfelügyelő urat felkérni. Biztosan számítván egyszersmind arra, hogy a megyei bizottmány ezen alap gyarapításához - tekintve a célnak nemcsak humanisztikus, de a megye érdekét is igen közel érintő voltát - a megfelelő erkölcsi és anyagi támogatással járuland. Ezzel a megyei iskolatanács legjobb tudása és meggyőződése szerint ecsetelte a népnevelési állapotokat, lelkiismeretesen rámutatván a bajokra, úgy a módozatokra is, melyektől azok javulását reményű. Tagadhatlan, hogy e bajokon kívül még a törvénynek is, mely alapelveiben ugyan a jelenkor legtökéletesebbjei közé sorozható, vannak a gyakorlat által kimutatott hiányai. Tagadhatlan, hogy a tanfelügyelőségek hivatásuk fontosságához mért hatáskörrel nem bírnak, s hogy a felekezeti és megyei önkormányzat anélkül, hogy ezen a nemzet életével úgyszólván összeforrott jogtól a kegyelet teljes tiszteletét megvonni, akár annak jogos és üdvös fennállását kérdésessé tehetné, nehezíti a népnevelési törvény sikeres végrehajtását. [...] Ezen felsorolt körülmények [...] akadályai annak, hogy a népnevelés a kor igényeinek megfelelő arányban foglalhasson tért; de mindezeknél nagyobb és - véleményünk szerint - a legnehezebben legyőzhető akadály a népnevelés iránti érdeknek általában és egyeseknél mutatkozó hiá-
