Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Szómagyarázatok

tovább 24 óránál. Az 1888:VII., az állategészségügy rendezéséről szóló törvénycikk értelmében a hivatalból jelentendő fertőző betegségek közé tartozott. rüh, rühkór: scabies, a rühatka - Acarus siro - által előidézett bőrbetegség. Emberen, házi- és vadon élő állatokon egyaránt előfordul. A rühatka a szarurétegben járatokat fúr, ide rakja le petéit, lárvái is itt fejlődnek. Gyötrő viszketést okoz, az atka járataiból előszivárgó savó megolvad és jellegzetes pörkösödést hoz létre. Rossz tartási és takarmányozási viszonyok következtében elgyengült állatokon különösen súlyos alakban és nagy elterjedésben alakul ki. száj- és körömfájás: stomatis epidemica, kérődzők és sertések ragályos, heveny, lázas megbetegedése. A kórokozó vírusra kismértékben az ember is fogékony. A kórokozó a fertőzés helyén apró, alig észrevehető hólyagokat okoz, majd bejut a vérkeringésbe és bizonyos helyeken megtelepszik, ahol másodlagos hólyagokat idéz elő. Ilyen helyek pl. a nyelv, a foghús, a száj, a csecsbimbó, a lábvégek, a nemi szervek stb. A hólyagok felfakadnak, az állat erősen nyálzik, esetleg sántít, tejhozama csökken. A betegség elleni védekezés szigorú zárlati intézkedéseket igényel. A gyógyult állatok a kórokozó vírustípussal szemben immúnissá válnak. takonykór: malleus, az egypatások, főleg a lovak fertőző betegsége, amelynek okozója a Bacterium mailei vagy Actinobacillis mailei. A tüdőben és a légutak nyálkahártyájában, illetve a bőrben szétesésre hajlamos göbök, majd fekélyek keletkeznek. A betegség fertőzött takarmánnyal vagy ivóvízzel terjed. A takony kórban szenvedő lovat kiirtották, a gyanúsakat pedig 60 napig megfigyelés alatt tartották. tenyészbénaság: az egypatások fertőző betegsége. Okozója egysejtű, féregalakú és ostorban végződő, élénken mozgó vérparazita. Kezdetben a nemi szervek gyulladásában, később sajátos bőrkiütésekben, valamint bénulásos tünetekben nyilvánul meg. A betegség a nemi érintkezéssel terjed, és a vérvizsgálat segítségével felismert fertőző állatnak a tenyésztésből való kizárásával szüntethető meg. A tenyészbénaságban szenvedő méneket kiherélték, a tenyészbéna kancákat a nyakuk bal oldalán -a bőrbe besütött- bélyeggel jelölték. tüdővész, gümőkór: a fertőző betegségben valamennyi háziállat megbetegedhet. A legnagyobb gyakorlati jelentőségű a szarvasmarha-tüdő vész, mivel a beteg állat teje nyers állapotban az embert is megfertőzheti. veszettség, ébdüh: a központi idegrendszer vírus által előidézett akut betegsége. A vírus iránt minden házi- és vadon élő állat és az ember is fogékony. Terjesztője főként a kutya, továbbá a macska, a róka, a vadmacska és a borz. A veszett állatból a vírust a nyálmirigyek választják ki, s ezt a veszett állat a harapásával juttatja az általa okozott sebbe. A veszettség elleni óvintézkedéseket az 1888:VII.tc, a földművelésügyi miniszter 1888. évi 40.000 számú rendelete és az egyes törvényhatósági bizottságok ebtartási szabály-rendeletei tartalmazzák. Hatásos eszköznek bizonyult az ebadó bevezetése, ugyanis jelentősen csökkentette a kutyák számát.