Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1890. évről

tó beteg volt az összes járásban 27.631, ebből gyógykezelve lett 7 éven aluli 11.887, ebből gyógykezelve lett 7 éven felüli 14.171, nem gyógykezeltetett 1.573, köztük 7 éven aluli 315, beteg volt [...] a jelenlevő lakosságnak 13,8%-a, gyógykezelve lett a beteglétszámnak 94,3%-a. A leggyakrabban előforduló kórok voltak a gyomorbélhurut, a légzési szervek hurutos-lobos bántalmai, a kanyaró és a váltóláz. Járványnak nevezhető mérvben és jelleggel mutatkozott a roncsoló toroklob 9 községben, a vörheny 17 községben, a kanyaró 14 községben, a hörghurut 12 községben. Mindezen kórok sűrűbb vagy ritkább szórványossággal valamennyi járásban szintén előfordultak. Vészhimlő az 1890. év folytán járványosán éppen nem, szórványosan is csak ritkán észleltetett. A heveny fertőzési kóroknak számszerű előfordulása, s az azokban való halálozás a következőkben tűntethető ki. Megbetegedett kanyaróban 795, meghalt 83 (10,4%); vörhenyben 857, meghalt 161 (18,7%); roncsoló toroklobban 502, meghalt 197 (39,2%); hártyás gégelobban 277, meghalt 157 (56,7%); hörghurutban 949, meghalt 147 (15,5%). Örvendetes jelenségként említhető e helyen, hogy a gyermekágyi láz ma már nem fordul elő oly nagy számmal, mint az csak néhány éve is mutatkozott, noha az 1890. évben az e kórban elhaltak száma 17-tel szaporodott. Fejér vármegyében a bujakór s a szemcsés köthártyalob elterjedve nincsenek. Ezt bizonyítják az évenkénti fősorozás alkalmával történő megfigyelések, amidőn a vármegye összes hadkötelesei között bujakórra kettő eset, trachomával beteg pedig egy sem találtatott. Sőt a Belügyminisztériumnak 51.066/1884. és 63.668/1886. sz. körrendeletei értelmében félévenként tartani szokott ellenőrzési szemléken is az tűnt ki, hogy Fejér vármegye lakossága a szemcsés köthártyalobtól ez ideig mentes. Az 1890. év folyamán Tárnok községből lettek trachomával való sűrűbb megbetegedések bejelentve. A tiszti főorvosnak a helyszínen tett vizsgálatából azonban az tűnt ki, hogy a megvizsgáltak idült köthártyalobban szenvednek. Mindazonáltal velük - mint gyanúsokkal - épp azon eljárás eszközöltetett, amely a trachomával betegekkel szemben elrendelve van. Valamennyi beteg minden utókövetkezmény nélkül rövid időn [belül] meggyógyult, s a további megfigyelés alul fölmentetett. Budapest főváros hatósága az 1890. év folyamán 16 esetben értesítette a vármegyei hatóságot, hogy kórházaiban szemcsés köthártyalobbal Fejér vármegyeiek gyógykezeltettek. Az illetők rokonainak és hozzátartozóinak szemvizsgálata azonban csak egy esetben talált azok között trachomával beteget, egy [...] Budapesten dolgozó munkásnak 11 éves leányánál, aki apja útján lett ragályozva, de teljesen meggyógyult. Az üzletszerű kéjelgés Fejér vármegyében nagyon korlátozott. Három községben tűretnek csupán ilyen nemű házak csekély személyzettel, s leginkább ak-