Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1889. évről

ber hónapokban a főszolgabírók székhelyein és a közigazgatási albizottsági tárgyalás november hóban Székesfehérváron tartattak. A bejelentett 250 italmérési jog után megállapíttatott: 204 esetben egyezségileg 2.394.318 Ft 43 kr, 45 esetben határozatilag 371.254 Ft 15 kr, 1 esetben a bejelentés elutasíttatott, mert a bejelentett jog a törvény második paragrafusa szerint kártalanítás tárgyát nem képezte. Az albizottsági határozatok ellen fellebbezés bejelentetett: a. ) kincstári képviselő által 22 esetben, b. ) a jogosultak részéről 30 esetben. A kártalanítási eljárás tényleg igénybe vett 54 napot, abból esik: a. ) az egyezségi tárgyalásokra 44 nap, b. ) a közigazgatási albizottsági tárgyalásokra 10 nap. A kártalanítási eljárás folyamán felmerült kiadási költség 803 Ft 94 kr. Felsőbb jóváhagyást nyert: 64 községben 146 kártalanítási eset. Felsőbb jóváhagyás alatt áll még: 36 községben 103 kártalanítási eset. Az italmérési jövedéket egy község (Baracs) kivételével az egész törvényhatóság területén sikerült a múlt év végéig hasznosítani. A közegészségügy állapota Fejér vármegyében az 1889. évben - tekintve, hogy nagyobbmérvű járványok a vármegye egy községében sem mutatkoztak az év első 11 havára nézve jónak, ellenben december havára nézve, tekintettel a kóresetek számára s a nagyobbmérvű halálozásra kevésbé jónak nevezhető. A múlt évi közegészségügyi állapottal való összehasonlításnál elütő különbözetként az tűnik ki, hogy a hagymáz járványnak nevezhető mérvben nem uralkodott, noha az a vármegye összes járásaiban, de különösen az Adonyi és Sárbogárdi járásokban elég sűrű szórványossággal lépett fel. A vármegye tiszti főorvosához beterjesztett havi jelentések szerint kipuhatolható beteg volt az összes járásokban 21.362. Ebből gyógykezelve lett: 7 éven aluli korú 8.912, 7 éven felüli korú 11.400. Nem gyógykezeltetett 1.050. Köztük 7 éven aluli korú 264. Beteg volt tehát a jelenlevő lakosságnak 10,6%-a. Gyógykezelve lett a beteglétszámnak 95%-a. A leggyakrabban előfordult kórok voltak: a gyomorbélhurut, a légzési szervek hurutos-lobbos bántalmai, a váltóláz és a tüdőgümőkór. A fent említett kórokban történt megbetegedések és az azokban történt elhalálozások a következőkben tüntethetők ki: Megbetegedett kanyaróban 975, meghalt 90 (9,2%), vészhimlőben 163, meghalt 22 (13,4%), vörhenyben 412, meghalt 95 (23,5%), roncsoló toroklobban 164, meghalt 90 (54,8%), hártyás gégelobban 221, meghalt 86 (38,9%), hagymázban 514, meghalt 139 (27%), hörghurutban 679, meghalt 104 (15,3%). Örvendetes jelenségképp említhető e helyen, hogy vármegyénk területén a gyermekágyi láz évről évre kisebb számban fordul elő, az elhalálozottak száma