Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)
Alispáni jelentés az 1887. évről
A 229 iskolából levonva [a] 49 pusztai iskolát, a 102 községben 181 iskola van elhelyezve. Tehát egy községre 1,77 iskola jut, ami igen kedvező arány. A népiskolákon kívül van a vármegyében 7 óvoda és 2 iparos tanonciskola. A tankötelesek száma az 1886/87. tanévben volt 34.172. Ezek közül a mindennapi iskolát látogatta 24.477. Az ismétlő iskolát 7.044. Iskolába nem járt 2.651. A tanköteleseknek 92,25 százaléka járt iskolába, ami - viszonyítva az ország többi részeihez - kedvező arány. Tankönyve volt 29.022 tanulónak. Iskolamulasztó volt 23.482 tanuló. Összesen 622.667 fél napot mulasztottak. Ebből, mint igazolt, felmentett 342.545, megdorgáltatott: 279.955, megbüntettetett: 167 eset. A 12 évet betöltött tankötelesek közül a mindennapi iskolából kilépett 3.356 tanuló, akik közül olvasni és írni tudott 3.339, csupán olvasni 17. A 229 népiskola 314 tanteremben volt elhelyezve, melyekben 314 tanító tanított, egy tanteremre, illetőleg egy tanítóra jut tehát a mindennapi iskolába járók közül 77 tanuló. A 314 tanító közül képesített 284. Nem képesített 30. Rendes tanító 262. Segédtanító 52. Férfi 294. Nő 20. A 229 iskola mellett volt 131 faiskola, 94 iskolakert, 80 tornatér. Az iskolák fel voltak szerelve 416 nagy falitáblával, 43 szemléleti képgyűjteménnyel, 240 fali olvasótáblával, 217 számológéppel, 230 Magyarországot, 87 OsztrákMagyar Monarchiát, 177 Európát, 55 az öt földrészt feltüntető falitérképpel, 186 földgömbbel, 168 természetrajzi, 96 természettani, 40 szépírási és rajzolási falitábla-gyűjteménnyel. Testgyakorló eszközökkel el van látva 22 iskola. Háziipar 15 iskolában taníttatott. Iskolai- és népkönyvtár volt 63, melyekben 8.798 magyar és 592 nem magyar munka van. Iskolai takarékpénztár volt 14, a betevő gyermekek száma volt 655, az összeg, melyet betettek 1.001 Ft 71 krajcár. A rendes tanító átlagos fizetése 475 Ft 55 krajcár. A segédé 310 Ft 94 krajcár. Egy gyermeknek a taníttatása került átlagosan 5 Ft 16 krajcárba. [...] Az árvaszék működését illetően van szerencsém jelenteni, miszerint az árvaszék helyzete az elmúlt 1887. év folyamán tetemesen javult. A hátralékok, úgy a beérkezett ügyek szorgalmas feldolgozása folytán eléretett azon eredmény, hogy a hátralékok száma az árvaszék minden osztályánál az év végével oly csekély számra olvadt le, minő nem volt, mióta az árvaszék az 1877. évi XX. tc. alapján szervezve működik; de nemcsak a hátralékok feldolgozásánál, hanem az egyes osztályok rendezésénél is nagymérvű haladás észlelhető, s - még a múltakból maradt egyes ügyeket kivéve - különösen az 1884. év elejétől beérkezett ügyek teljesen rendezett állapotban vannak. Nagy feladat vár ugyan még az árvaszékre: a volt községi árvapénztárak nagyon elhanyagolt ügyeinek rendezése, mely eljárás jóllehet részben már folyamatban van, nagy kitartást és buzgó tevékenységet igényel. Remény lem azonban, hogy az árvaszék e tekintetben is megoldja feladatát, és a községi árvatárak