Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1887. évről

években, úgy a lefolyt évben is csak csekély Szórványossággal fordult elő. Az 1887. évi sorozás alkalmával is a bujakór csak három, szemcsés köthártyalobban pedig csak két egyén találtatott betegnek. Köleraeset egyáltalán nem merült fel. Leggyakrabban előfordult kórok voltak a gyomor és bélhurut, a tüdőlob és a váltóláz. A vészhimlő járványosán uralkodott Ercsi, Bodajk, Adony, Baracs, Tabajd, Bakonysárkány, Bicske, Gárdony, Kisapostag, Mány, Martonvásár, Diósd, Sóskút, Mór, Szentmihály, Tárnok, Csákvár, Csurgó, Lovasberény, Baracska, Sárbogárd, Gánt, Alsószentiván, Alcsút, Vértesboglár, Sukoró és Isztimér községekben. A vörheny és a vörhennyel vegyes kanyaró Doboz, Nagyperkáta, Kisperkáta, Kozma, Csákberény és Gánt, a kanyaró Nagylók, Cece, Vájta, Sárosd, Seregélyes, Sárszentmiklós, Szolgaegyháza, Dunapentele, Sáregres, Nagyperkáta, Kisperkáta, Tordas, Baracska, Vál, Veleg és Pázmánd, a roncsoló toroklob Szentágota és Seregélyes községekben. Mindezen kórok tovaterjedése ellen a kellő óvintézkedéseket azonnal megtétettem, ott ahol annak szüksége forgott fenn az iskolákat is bezárattam, s ezen óv- és elővigyázati intézkedéseknek köszönhető nagy részben, hogy az említett kórok nagyobb terjedelmet nem vettek. Különös gondot fordítottam a kolera behurcolásának megakadályozására, és az ezt célzó óvintézkedések megtételének ellenőrzésére, ami a gond mellett még éber figyelmet is igényelt, mert vármegyénket a vasút négy irányban is átszeli, és emellett a Duna vize is határolja, amely közlekedési utakon a járványnak elhurcholása a legnagyobb elővigyázat és óvintézkedések mellett is könnyen megeshetik. Az 1886. évi 63.668/VIII. számú belügymniszteri körrendelet értelmében a vármegyei összes tankötelesek fél éves vizsgálatát teljesítettem. A szemvizsgálati jegyzőkönyvekből az tűnik ki, hogy az 1887. évben az egész vármegye területén csak Középhantos pusztán, és ott is csak két cseléd találtatott szemcsés köthártyalobban betegnek. Az 1886. év folyamán Mórott, Vértesbogláron, Tárnokon és Kápolnásnyéken talált szemcsés köthártyalobos betegek ez idő szerint már mindannyian meggyógyultak. A vármegye területén kipuhatolt beteg volt összesen: 23.833. Ebből gyógykezelve lett 7 éven aluli: 10.943. Ebből gyógykezelve lett 7 éven felüli: 11.322. Nem gyógy kezeltetett: 1.568. A nem gyógykezeltek közt 7 éven aluli volt: 430. A nem gyógykezeltek közt 7 éven felüli: 1.138. Beteg volt tehát az összes lakosságnak 12,1 %-a [...] Gyógykezelve lett a beteg létszámnak 93,4 %-a. A szülöttek száma az 1887. évben volt: 8.351. A méghaltak száma a halva szülötteket is ide értve: 6.652. Következésképpen a szülötteknek a halálozottak felett való többlete: 1.699