Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

amelyben az úrbéri egyezség szerint a falu lakói a száraz fát szedhették. Fácánház (1882), Felső-Talján-árok (1979). XIX. század eleji feljegyzés szerint itt káposztatermesztéssel foglalkoztak a csillének. Folyó melletti Görbe-dűlő (1828), Fűztói-dűlő (1864), Fisztói-dűlő (1882), Füsztó (1863). Egykor fűzfás terület volt, rajta a Fisztónak nevezett forrás. Görbe-dűlő (1860). Azonos lehet a Folyó melletti dűlővel. A református lelkész rétje volt itt 1860-ban. Irtási-dűlő (1860), Új irtási-dűlő (1882), Jenői-dűlő (1882), Jenő-nádasalja (1828), Kalfő-hegy (1864). A Schmidegg család szőlői feküdtek a hegyen, majd a XIX. század első felében erdővel telepítették be. Kaszavölgy (1744), Kaszavölgyi erdő (1979), Kaszálló föld (1755), Kápolnai-dűlő (1828). A temető alatti terület, amely a Schmidegg kápolnától nyerte a nevét. A temetői kápolna alatt a Nádasdy család sírboltját helyezték el. Kecske vágítófa (1755), Kertaljai-dűlő (1828), Kertpótléki-dűlő (1828), Kerti-völgy (1822), Két folyóköz (1864). A Malomcsatorna és egy régebbi patak által közrezárt terület neve. Az utóbbinak a medre még látható volt az 1950-es években. Régi Kiskút (1755), Kopaszhegy (1775), Közép-dűlő (1828), Közép út, vagy Ladánra járó (1755), Krumpli földek (1822), Kukoritza földek (1822), Libamező (1822), Ladányi malom (1780), Sárvízi malom (1401). Nem bizonyítható, hogy a későbbi Ladányi malomról van szó. Magtári-dűlő (1828), Malomárok (1860), Malomsziget (1950). A Malom-csatorna két ága fogja közre, ezek közül a déli ág hajtotta egykor a malmot. Malomcsárda és korcsma (1856), Malomi csapszék (1808), Malom-csatorna (1860), Sárvízi Malom-csatorna (1895). A csatorna Séd néven is ismert volt a XIX. század első felétől. Mogyorósvölgy (1744), Ménes mezői mocsár (1860), Ménes-tó (1860). A név által jelzett terület, mint lecsapolásra váró posvány szerepelt 1860ban. Műrét (1979), Nádasdy-káposztás (1860), Nádasdy rét (1860), Nádor-csatorna (1979), Nagy Kanális (1860), Országúti-dűlő (1864), Országúti-közép dűlő (1882), Ökörmező (1863), Öreghegyi-dűlő (1863), Ősi fácános (1979). Nem azonos a csilléri fácánossal, amelyet Fejér megye 1895-ös térképe tűntet fel a tőzegteleptől délkeletre. Pál erdeje (1755), Pálföldidűlő (1822). A név Schmidegg család egy tagjától származik, akinek irtásföldjei feküdtek a jelzett dűlőben. Pótföldi-dűlő (1863), Ráczhegy (1828), Rátzhegyi-dűlő (1863), Régi kanális (1822), Róka lukak (1755), Sait utt (1754), Sarok-dűlő (1828), Sárrét (1930), Sárréttye (1755), Uradalmi Sárréti-dűlő (1860), Séd-csatorna, Sörhegy-Sörkert-Sörtető (1930-1950), Sörtetői-dűlő (1828), Sertetős-hegy (1822). A hegyen uradalmi szőlők voltak, a XIX. század második felében. A név korábbi, árpatermesztésre kijelölt helyre utal. Jelenleg zártkert, ahol szőlő- és gyümölcstermesztés folyik. Steiner fogadó (1808), Szérűskerti-dűlő (1882), Szűrűs-dűlő (1860), Tégla-