Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

(a Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt) tagja lett. Az egységes kormánypártba belépett kisgazdapárttal 1921-ben szakított; döntését a Seregélyesen tartott képviselői beszámolóban azzal indokolta, hogy a pártba „beözönlöttek a nagybirtokosok".

146 Az 1919 őszétől feléledő politikai küzdelmek egyik alapkérdése a földreformról szóló törvény megalkotása volt. Lovasberény lakosságának 4550%-át alkotó agrárnincstelen és törpebirtokos rétege az 1920-ben megalakult nemzetgyűléstől várta a földosztás megvalósulását. Várakozásukat csak részben fejezte ki a Nagyatádi Szabó István nevével egybekapcsolt földreform (az 1920:XXXVI. te), amely házhelyeket és néhány holdas parcellákat juttatott megváltás ellenében a nincsteleneknek. Oldani igyekezett a meglevő szociális feszültségeket Cziráky László, az uradalom birtokosa. 1921 tavaszán 200 kat. holdas területet kisparcellákban adott bérbe. A hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek mérsékelt áron ajánlott házhelyeket, a nyomorúságos helyzetben levők a kedvező ár ellenére lemondtak róla.

147 1922-ben került sor a földreform végrehajtására. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján 333 kat. holdat mértek ki; 106 kat. holdat az Esterházy hitbizomány csákvári és 227 kat. holdat a Cziráky hitbizomány lovasberényi birtokából. Az Országos Vitézi Szék vitézi telkek kialakítására 160 kat. hold, a helyi csendőrörs 5 kat. hold és a református egyház 6 kat. hold (a másodtanítói javadalom kiegészítésére) juttatásban részesült. Nem hozta meg a helyi társadalom feszültségeinek oldását a földosztás. Több mint 200 család követelt földet és házhelyet. Póteljárásra kényszerült az Országos Földbirtokrendező Bíróság, 1923-ban 133 család (a földkövetelők 60-65%-a) igényét ismerték el. Részükre 46 házhelyet alakítottak ki 11 kat. holdon és 800 négyszögölön, a kiosztott szántók területe csupán 152 kat. hold és 300 négyszögöl volt. A póteljárás során 6 hadiözvegy és hadirokkant, 60 mezőgazdasági munkás, 46 törpe- és kisbirtokos, 21 földnélküli ipari munkás jutott csekélyke földhöz és házhelyhez. A végrehajtott földreform a hitbizomány lovasberényi birtokrészének mindössze 10%-át érintette. Társadalmi hatását illetően kiegyenlítést eredményezett; a szociális feszültségeket átmenetileg csökkentette, gazdasági téren pedig helyhez kötötte a szabad és olcsó munkaerőt.

148 Újabb lendületet vett a helyi társadalom önszerveződése, újjáalakultak a gazdasági és kulturális egyesületek. Az I. világháborút követő esztendőkben kibontakozó infláció, gazdasági válság hatására szűk térre korlátozódott a segélyegylet működése. Újjászervezésére az 1930-as évek elején került sor. Megalakult a római katolikus és a református olvasókör. 1920-ban