Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

A kiegyezést követően megalakult egyesületek a nagyközség különböző társadalmi helyzetű rétegeit nem politikai, hanem gazdasági, kulturális érdekek alapján tömörítették. Egymást erősítette az önkormányzat kiépü­lése és a helyi társadalom önszerveződése. Önkormányzat és a helyi társadalom önszerveződése egymást erősítő folyamatnak bizonyult. A képviselő-testület felkarolta a tűzoltóegylet tö­rekvését: a tűzoltószertár létesítését. Támogatta a segélyegyletet és a nép­könyvtár megszervezését. 1892-ben megvásárolta az izraelita hitközségtől a rabbilakást, amelyet tűzoltószertárnak alakítottak át (a vételár összege 1500 Ft volt). Bővítésére 1907-ben került sor, ekkor épült az őrtorony, felújították a szertárakat, és a segélyegylet is helyiségeket kapott az épü­letben. A községi erőforrásokból végrehajtott beruházás meghaladta a 16 000 koronát. A segélyegylet éves bérleti díjat fizetett a helyiségek hasz­nálatáért (120 koronát). Ugyanakkor a képviselő-testület megduplázta a tűzoltóegylet támogatását; a 200 korona segélyt 1910. január l-jétől 400 koronára emelte fel. 1903-ban gazdasági népkönyvtárat létesítettek, a kép­viselő-testület a földművelésügyi tárca segítségével a népkönyvtári helyi­séget is a tűzoltószertár épületében rendeztette be. 126 Gazdasági és kulturális téren bekövetkezett változásokkal párhuzamo­san folyt az infrastruktúra, a közlekedés „forradalmasítása". Adatok bizo­nyítják, hogy 1889-től távbeszélő állomások létesültek a nagyközségben. 127 A közlekedésben az 1885-ben megalakult Fejér megyei helyi érdekű vasút­vállalat terve, a Székesfehérvá-Bicske vasútvonal létesítése eredményezett áttörést. Bicskét a megyeszékhellyel összekötő vasút átszelte Lovasbe­rényt is. Közel egy évtizeden át tárgyalás tárgyalást követett. A Székesfe­hérvár-Bicske közötti helyi érdekű vasút építése akkor lendült fel, amikor a Schwarcz Ármin és Fia cég Környei Izidor mérnöknek adta át a kivitele­zés jogát. Az építkezések megelőzték a vasútvonal engedélyezésére vonat­kozó törvény (1898:XXVIII.tc.) publikálását. 1898. augusztus végén elké­szültek az alépítmények, a vágányok kétharmadának lerakása megtörtént, és a magasépítmények jelentős része is tető alatt állt. Ünnepélyes külsősé­gek között 1898. november 23-án adták át a forgalomnak a vasútvonalat. A vasút létesítése anyagi áldozatot követelt a községtől: 1897-ben 50 000 forintos támogatást szavazott meg a képviselő-testület. Az összeg kétszerese volt a törzs vagyonnak, kifizetésére a pótadó felemelésével vál­laltak kötelezettséget. (1896-ban az állami egyenesadó 20%-a, 1897-ben 37%-a volt a pótadó.) 128 A századfordulóra, a jelentős változások ellenére, felerősödtek a válság­jelenségek. Megnőtt a nincstelenek száma, tovább csökkent a zsidó hit­község gazdasági ereje, a filoxéra megrendítette a szőlőművelést. A gazda-

Next

/
Thumbnails
Contents