Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

Változások bontakoztak ki az uradalomban. Cziráky Antal, majd fia és örököse, Cziráky János jelentős beruházásokat valósítottak meg. Cziráky Antal a XIX. század második és harmadik évtizedében tovább bővítette Belmajort, új gazdasági épületekkel gyarapította a gazdaságot. Meghonosította az erdőművelést, 1839-től 60 éves forgásban műveltette a cser- és tölgyfából álló erdőket. Az uradalom területe 6223 kat. holdat tett ki, ebből szántó 2773 kat. hold, erdő 2346 kat. hold, legelő 643 kat. hold, rét 292 kat. hold, szőlő 12 kat. hold, haszontalan 157 kat. hold. Cziráky János 1859-ben felépítette Lujzamajort (a major névadója felesége gr. Dezasse Lujza), 1860-1861-ben pedig Antalmajort (a majort az 1852-ben elhunyt apja tiszteletére neveztette el). Az uradalom főbb terményei: búza, rozs, árpa, zab, zabosbükköny, kukorica, répa. Az 1860-as évek elején 6365 pozsonyi mérő (1 pozsonyi mérő = 62,5 1) búzát, 3806 pozsonyi mérő rozsot, 4573 pozsonyi mérő árpát, 6118 pozsonyi mérő zabot, 460 pozsonyi mérő zabosbükkönyt, 2509 pozsonyi mérő kukoricát és 12 750 mázsa répát termesztettek. A 12 kat. holdas szőlőben 208 akó (1 akó =54,3 1) bor termett.

106 Az állattartást illetően a vezető ágazat a juhászat, a nemesített juhállomány meghaladta az 5 ezret. Évente 130 mázsa gyapjút értékesítettek. Az igaerő-szükségletet 36 ló és 140 jármos ökör biztosította. A tehenészet 48 svájci állományból állt. Fellendült a sertéshízlalás, a sertésállomány meghaladta a 300-at. A jobbágyfelszabadítást, a robot eltörlését követő esztendőkben megnőtt az uradalmi cselédek száma: 133 családot foglalkoztatott az uradalom. Bevételei között jelentősnek bizonyult a tégla- és cserépégetés. Évente 150 ezer téglát és ugyancsak 150 ezer cserepet égettek. Az egy tégla- és cserépégető kemencéből álló üzemben az idénymunkások zömében a mezőváros cigányai közül kerültek ki.

107 A szabad paraszti gazdálkodás útjára lépett földművesek között a tagosítást követő fél évtized alatt jelentős változások nem bontakoztak ki. Az 1858. évi birtokstatisztika alig módosult: 6 család művelt 30-35 kat. holdas, 19 család 20-25 kat. holdas, 102 család 15-16 kat. holdas, 109 család 7-8 kat. holdas területet. 237 család, a volt házas zsellérek, csak 12001300 négyszögöllel s 55 család csupán szőlővel rendelkezett. A birtok nélküli családok száma 237. Az iparból és kereskedelemből élőké - jóllehet egy részük földdel is rendelkezett - 59. A mezőváros értelmiségét a három lelkész (a római katolikus, a református és a rabbi) a három felekezet tanítója, a jegyző, a gyógyszerész és az öt gazdatiszt alkotta. Becsült adat szerint az értelmiség az összlakosság 1,5-2%-át alkotta.

108 A parasztgazdaságok 686 kat. holdon termesztettek búzát. Átlagosan 12 pozsonyi mérő termett egy kat. holdon. Rozsot 455 kat. holdon ter-