Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Erdős Ferenc: Lovasberény
tesen 133 egész telket tett ki. Egy egész telekhez tartozott 1 hold belsőség, 24 hold szántó, 13 hold rét és 8 hold legelő. A terület mennyisége a kiosztott föld minősége szerint változott; az első osztályú földek holdját 1100, a másodosztályúakét 1200, a harmadosztályúakét 1300 négyszögölben határozták meg. A volt telkes jobbágyok továbbra is közösen használták a legelőt. A zsellérek, akik csupán legelőilletőséggel rendelkeztek, a kiosztott terület háromnegyed részét szántóföldben kapták meg, a fennmaradó rész a közös legelőből illette meg őket. A volt telkes jobbágyok birtokába 3556 holdas terület került. A házas zsellérek csupán 289 holdhoz jutottak. A javadalmasok (a római katolikus lelkész és tanító, a református lelkész és tanító, a mezőváros jegyzője) használatába 235 hold került. A közös legelő területe megközelítette a 900 holdat. Létrejött az a birtokszerkezet, amely közel egy évszázadon át meghatározta a földművelésből élők létviszonyait. A módos paraszti réteghez mindössze 19 család tartozott; közülük 4 családfő 45 hold földet, 15 családfő 33 hold földet művelt. A kisparaszti réteg alkotta a tulajdonnal rendelkező földművesek nagy többségét: 109 család 22 holddal, 118 család 11 holddal rendelkezett. Az agrárnincstelenek rétegét a zsellérek alkották, ezen családok belsőséggel, rendszerint 300-400 négyszögöl kerttel, 900 négyszögöl szántóval és 300 négyszögöl legelőilletőséggel rendelkeztek. 102 Megélhetésüket az uradalomban és a parasztgazdaságokban végzett munkával biztosították. Megállapításunk alól kivétel a rendszerint zsellérstátusú iparos réteg, akik a helyi igényeken kívül a regionális piacokra, a mezővárosok vásáraira is termeltek. A mezőváros évtizedei a kiegyezésig Fényes Elek az 1851-ben megjelent Magyarország geographiai szótára című művében a település általános leírását a következőkben összegezte: „Lovas-Berény magyar mezőváros, Székes-Fejér vármegyében, Fejérvárhoz északra 2 mérföldnyire kies vidéken, 1409 katholikus, 1610 református, 1 evangélikus és 1210 zsidó lakja. Katholikus és református anyaszentegyházak. Sinagóga. Az uraság kastélya csinos ízlésű: angolkertjének szépségét pedig a bele eső szőlőhegy különösen emeü, s e tekintetben kevés mérkőzhetik vele. Vannak itt továbbá több boltok, egy nagy vendégfogadó, válogatott schweizi tehenészet a közel levő erdőben, több ezerre menő nemesített birkanyáj. Határában van ugyan homokos föld is, de áltáljában termékeny fekete agyag ez. Bora jó. Erdeje szép. Falu ura (mezőváros) gr. Cziráky Antal". 103