Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

jegyzőt, ők közvetítették a megyei bizottmány határozatait, esetenként képviselték a lakosság érdekeit.

94 1848 nyarán a nemzetőrség megszervezése mellett az országgyűlési választások lebonyolítása kötötte le a figyelmet. Lovasberény választójoggal rendelkező lakosait a csákvári választókerülethez csatolták. Csupán a kerület választásra jogosult lakóinak számát ismerjük (2572 fő), s ebből arra következtethetünk, hogy csupán az összlakosság 8-9%-a rendelkezett választójoggal. Lovasberény gazdasági erejét ismerve 360-380 lakos rendelkezhetett az 1848:V.tc-ben meghatározott feltételekkel (negyedtelek, kézműves, kereskedő, értelmiségi foglalkozás, 100 forintos évi jövedelem). A választókerület székhelyén, Csákváron, 1848. június 20-án Madarász László radikális politikust választották képviselővé.

95 1848 őszén a polgári átalakulás vívmányainak, az áprilisi törvényeknek a védelme került előtérbe. A haza függetlenségének ügye a Jelacic vezette horvát-osztrák haderő koncentrált támadásának időszakában fegyverbe szólította a lakosságot. Lovasberényben ismételten összeírták a nemzetőröket. Létszámuk 441 főre növekedett. Az önkéntes nemzetőri szolgálatra jelentkezőket a térségben szervezett szabadcsapat fogadta be. Csány László kormánybiztos utasítására ideiglenes katonai kórházat alakítottak ki a mezővárosban. A pákozdi csatát (1848. szeptember 29.) követően népfelkelők biztosították a védelmet, a Bécs felé visszavonuló horvátosztrák hadsereg portyázó alakulatainak betörésétől megóvták a települést. A lakosok egy része az uradalmi erdőben tartotta állatait, értékeiket többen a szőlőhegyi pincékben rejtették el.

96 Amíg 1848 őszén a hadműveletek elkerülték Lovasberényt, addig 1849. január elején osztrák erők szállták meg a mezővárost. A móri ütközet (1848. december 30.) után a Jelacic vezette hadtest egységei január l-jén és 2-án állomásoztak Lovasberényben. Az uradalom és a lakosság élelmezte „Őfelsége" katonáit, akik a legjelentősebb kárt a borospincékben tették.

97 Osztrák erők szállták meg Székesfehérvárt is, január első hetében befejeződött a megye katonai meghódítása. Az ideiglenes megszállás négy hónapja alatt igen feszült helyzet uralkodott a mezővárosban. Rendszeressé vált az uradalom és a lakosság összeütközése, amelyre az adott okot, hogy a lovasberényiek csoportosan jártak az erőbe fát vágni és vadászni. Február elején a kihirdetett tilalom ellenére az urasági erdőt pusztították.

98 A szabadságharc végnapjaiban is súlyos megpróbáltatás várt a mezővárosra. Augusztus 17-én Jablonowski vezérőrnagy dandára szállásolta be magát. A császáriak letartóztatták a forradalom hívének bizonyult református lelkészt, s felkészültek arra, hogy augusztus 19-én bevonuljanak a forradalmárok ellenőrzése alatt álló Székesfehérvárra. Augusztus 19-én a