Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Erdős Ferenc: Lovasberény

szárnyak kapcsolódtak: a bal szárnyon rendezték be a vendégek lakosztá­lyait, a jobb szárnyon ugyancsak lakószobák voltak. Ebben az épületrész­ben helyezték el a kastély személyzetét, a konyhát és a háztartáshoz szük­séges raktárakat, tárolóhelyiségeket. A jobb szárny további építészet-tör­téneti emléke, hogy ezen rész foglalta magába a régi kastélyt. Az 1809. évi átépítéssel szervesen kapcsolódott a kastély új részeihez, a főépülethez és harmonizált a bal szárnyi épületrésszel. Különleges fákat, növényeket telepítettek a kastélyt övező angolpark­ba, amelyből nem hiányzott a vidéki parkok egyik ékessége, a csónaká­zásra is alkalmas tó sem. A parkban állítottak emléket Kozma Ferenc jezsuita szerzetesnek, majd világi papnak. Kozma a gróf nevelője és ta­nácsadója volt. Lovasberényben hunyt el 1806. november 29-én. Károly János tudósításából ismerjük a kastély és környéke leírását: „A község főékességét az urasági kastélyt, ... családi szentélye a Cziráky csa­ládnak, mely homlokzatával a díszes angolkertből a község fő utcájának hosszára néz, s a kilátás... az utca közepén álló kéttornyú kath. templom oszlopos csarnokán akad meg,... azontúl pedig az ev. ref. templom tornya emelkedvén ki, a láthatárt az erdővel benőtt s a nagy vadtól nyüzsgő hegy­ség domborulatai zárják körül." 70 Lovasberény belterületének másik ékessége az 1832-1834 között, Hild József tervei alapján épült római katolikus templom. A kéttornyú plébá­niatemplom a régi templom helyén épült, elbontották a XV. századi épü­let maradványait is. Mind a kastély, mind a templom „magába foglalta", illetve „eltüntette" a korábbi korszakok kőből, tartós építőanyagból épí­tett emlékeit. 71 A XIX. századi első felében lezajlott jelentős építkezések csak részben érintették a település szerkezetét, belső rendjét. Csupán a kastély északi szárnya előtt elhaladó vértesacsai, alcsúti út nyomvonalát helyezték a kas­télykápolnától keletre. A belterület utcái: az Öreg, illetve Magyar utca; Német utca, Zsidó utca, Kisberényi utca, Rózsa utca, Kis utca, Tó utca, Cigány utca és a Templom utca tere. 72 A XVIII. század elején még egyut­cás település rendezett utcahálózattal rendelkező szalagtelkes településsé fejlődött. A változásokat a népesség létszámának növekedése, anyanyelvé­nek és vallásának megosztottsága is meghatározta. A Magyar utca, Német utca, Zsidó utca és Cigány utca elnevezések arra utalnak, hogy a XIX. század első felében a település belső rendjére is hatással volt a nyelvében, vallásában és foglalkozásában eltérő népesség. A népesség létszámát illetően a legszembetűnőbb változás a zsidó hit­községben következett be; az 1830-as években a lakosság közel 1/3-át az izraeliták alkották. Létszámuk megközelítette az 1300 főt. Éles választó-

Next

/
Thumbnails
Contents