Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

rata párt 17-et, a szociáldemokrata párt 94-et, a Balogh-párt 21-et, a Schlachta Margit vezette keresztény női tábor 16-ot, a radikális párt pedig 2

_

t

.(309) A település politikai arculatát a telepesek határozták meg. A régi lakosságból a megmaradt német elem megítélt helyzete folytán hitelt vesztett lett. Hasonlóképpen a léte megmaradásáért vívott küzdelemben az egyke révén erősen megfogyott régi magyarság is a jómódú parasztsághoz, a kuláksághoz való sorolás miatt. A lakosság jó részét most már a túrkeveiek tették ki, akik azonban régebben a tanyavilágban elzárva, a művelődésből kirekesztve, politikailag nem voltak iskolázottak. így a község irányítása a túrkeveiek számbeli többségével a politikailag iskolázott szászfaiak kezébe került. A falu betelepítése évekig tartott. Amikor a település már majdnem elrendeződött, 1947-ben egy újabb réteg érkezett, amely megint színesebbé tette a falu népiségének az életét, a szlovákiai határmentéről kitelepített magyarság. Október 19-én 5 család jött a kassavölgyi Felsőláncról, 5 család Buzitárói, 4 család Hímből, 5 család Miglécnémetiből, 2 család Perényből, l-l Kecsőből, Komáromcsehiből, s Komárom városából, összesen 24 család. Ekkor az újonnan idetelepített családokat már csak úgy tudták elhelyezni, hogy a ki nem telepített németeket még jobban összeköltöztették.

(310) Az idetelepült lakosság helyzete évekig igen nehéz volt. Más volt a község gazdasági adottsága. A föld megműveléséhez nem voltak meg a háborús pusztulások miatt a termelőeszközök. A különböző néprétegek, a társadalmi egyenlőtlenségek ellentéte állandó feszültséget okozott. A kommunista párt és a nemzeti bizottság határozott irányításával bevetettek ugyan minden földet, de szűkös gazdasági évek következtek. S a városok lakosságának az ellátására a falunak erején felül való termény-és vágóállat mennyiséget kellett beszolgáltatni. Éveken át szűkös napi kenyérfejadag mellett kellett a nehéz földmunkát végezni.

(311) Az ínség enyhítésére küldött nemzetközi segítségből, a Vöröskereszttől, az UNRRA, a dán, a svájci adományokból kapott a falu is: így 1946 nyarán a dán „Red Barnet" segélyszervezete vállalta május-június hónapokban 250, főképpen iskolás gyermek étkeztetését; hasonlóképpen kaptak a dán lisztadományból 500 kilogrammot a község rászorult lakosai is.

(312) A legnehezebb esztendő az ínséges 1951/1952. év volt, amikor a padlásokat is ki kellett az utolsó szemig seperni. A termelés hatékonyságának a növelését, a nehézségek megoldását az 1947. évi országos választáson legnagyobb pártnak bizonyult kommunista párt a termelőszövetkezeti csoport megalakításában látta. Felhívására