Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

működését.

(290) A gazdasági világválság elmúlásával, 1937 óta egy bizonyos gazdasági fellendülés következett be: működik a Hangya Szövetkezet fiókja, a Tejszövetkezet, a Vértesacsai Hitelszövetkezet, üzemben van Takáts Antal tulajdonában egy szívógázüzemi malom, van gyógynövény beváltó fiók, s a falu megkapja az 1926-ban kért vásártartási jogot is: minden június 10-ét és november 19-ét magában foglaló hét szerdaján.

(291) Ez évben 2700an laknak Ácsán, a lakóházak száma 611.

(292) Az Anschluss évétől kezdve megint sötét fellegek borulnak Európára. 1941-ben megalakul a helyi Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet (KÁLÓT), s ugyanekkor a Magyarországi Németek Szövetsége is, Ácsán egyelőre 24 taggal. Ez évben a német nyelven történő tanításra a szülők 45% szavazott, s 80 szülő tartózkodott a szavazástól.

(293) 1941-ben hazánk belép a Szovjetunió elleni háborúba. 1943 januárjában a 2. magyar hadsereg megsemmisül a Donnál. 1944. március 19-én a németek megszállják Magyarországot. Ekkor két századnyi német katonaság jött a Wehrmachtból a faluba, s ezek egymást felváltva maradtak december 23-ig. A falu lakói a katonaság élelmezése mellett katonai közmunkát is kénytelenek végezni.

(294) December 23-án váratlanul a falun is keresztül vonult a front. A Szálasi-uralom megkísérelte a behívott katonák után a leventéket is bevetni a harcba, de ezek a nagy fejetlenségben mind haza jönnek, s a falu lakossága is mind itthon marad. Ezután itt merevedik meg a front. Az orosz hadsereg ittléte alatt kommandók irányítják az életet: üzemeltetik a malmot, egészségügyi állomást állítanak fel a sebesült katonák és a polgári lakosság számára, s a front közelsége miatt lövészárkokat és bunkerokat kellett ásni. A német ellentámadások nem járnak sikerrel, Budapestet nem tudják felmenteni, de eljutnak a szomszédos Verébig, s 1945. január 22-e után a kiürített Csákvár, Csákberény, Zámoly, Sőréd lakosainak egy része itt talál menedéket.

(295) A német vadászgépek többször támadják az itteni szovjet alakulatokat, s február 14-én az egyik gépük lelövi a katolikus templom tornyát, s március 15-én pedig bombatámadás következtében életüket vesztik a lakosságból 4-en is: Baumgartner Károly plébános, Köntös Gábor és Sándor két testvér és Lenhardt Ferenc. A harctéri események 21 polgári személy (18 kat. és 3 ref.) életét követelik áldozatul.

(296) A szovjet csapatok a hazánk területén vívott harcok utolsó támadására részben itt gyülekeznek, s a sikeres támadás után március 17-én hagyják el a falut.

(297)