Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

földigénylő kért 1878 magyar holdat, amit az ácsai határon kívül a szomszédos uradalmi földekből lehetett volna csak kielégíteni.

(268) A földreform végrehajtása során 94 kat. holdat házhelynek és 878 kat. hold földet osztottak fel az igénylők között. Ezenkívül 6 vitézi telket is létesítettek a Fészermajor földrészen. Ekkor az uradalom 1 magyar holdas kisbérleteket is biztosít még 443 kisbérlőnek 2 q tengeriért. A kiosztott házhelyeken épül a község új telpülésrésze, a Dózsa-telep, amely sokáig egységes házszámú volt, de újabban az egyes házsorok utcanevet kaptak. A tanácsköztársaság bukása után a forradalomban részt vevő vezetőket felelősségre vonták. Welcz Györgyöt, Bató Gézát, Bauer Antalt s még többeket Siófokra kísérték az ezen időben az Ácsán állomásozó Ostenburgkülönítmény fehérvári vadászzászlója II. századból való alakulatok, ahol többször bántalmazták őket. Bató Gézát 1921-ben a törvényszék hivatalvesztésre ítélte, továbbá polgári jogainak felfüggesztésére is, és ezért sokáig nem taníthatott. A többieknek kiszabadulásuk után hetenként kellett jelentkezniök a váli csendőrségen.

(270) Amikor Bató Gézát elítélték, a kommunista érzelműek - így szól egy jelentés - elhatározták, hogy nem azt fogják megválasztani, akit az iskolaszék javasol, s aggresszív fellépésükkel el is érték akaratukat. Egy fiatal, 22 éves „általuk könnyen vezethető" tanítót választottak meg helyette.

(271) De másokat is letartóztattak, így 1920. jún. 10-én Majer József volt vöröskatona szökött rabot, akit az ügyészségre bekísértek.

(272) Ugyanez év jún. 30-án a fehérvári katonai körletparancsnokságának védelmi tisztje Újvárosi Vilma, Rédei Jenőné vértesacsai lakos internálás alá helyezését kérte kommunista érzelmük miatt.

(273) Cserti József 1921-ben képviselői beszámolót tartott Ácsán, s ekkor a megyei képviselő-testületbe a maga emberét akarta bejuttatni, mert azt akarta, hogy „oda urak ne jussanak be, mert azok a község érdekei ellen dolgoznak". A székesfehérvári katonai parancsnokság Cserti beszédét úrellenes, demagóg beszédként jellemezte. Ennek ellenére Cserti az 1922— 26. évi cikluson újra győzött, és így Ácsának is ő lett megint a képviselője/

274

) 1923 őszén népfőiskolai tanfolyamot szerveznek. A Széchenyi Szövetség Vértesacsán tartott alakuló gyűlésén elhatározzák, hogy 1923. október 15től kezdve 6 hónapon át népfőiskolai tanfolyamot terveznek.

(275) Ez év szeptemberében az iskolaszék kéri, hogy német nyelven is legyen tanítás a katolikus iskolában, mivel a lakosság 80,8%-a német anyanyelvű/

276

) 1936-ban leszavazzák a német nyelvű oktatást 236:1 arányban/

277

) 1938ban a kultuszminiszter német nyelvű oktatást rendel el 4 osztályban úgy, hogy 1 osztályban pedig magyar legyen az oktatás nyelve. Ez a rendelet is a lakosság ellenkezését váltotta ki/

278)