Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
Az I. világháború és a forradalmak A jelentős társadalmi, nemzetiségi, alkotmányjogi kérdéssel erősen megterhelt ország belesodródik az I. világháborúba. Acsa lakossága a gazdasági terheken kívül emberekben is nagyon sokat áldozott: hadba vonultak 416-an, hősi halált haltak 132-en, hadi özveggyé vált 24 asszony s hadiárvává 16 gyermek. Az itthon maradottak közül a legsúlyosabban a szegénység érezte a hiányokat. (259) Az 1918 őszén hazatérő katonák már forradalmi helyzetet találtak. A polgári forradalom előkészítői, majd vezetői a Budapesten dolgozó ácsai lakosok közül kerültek ki: Szendi György, Eipl Antal, akik a szociáldemokrata párt szervezett tagjai voltak. Hazatérve ismertették a párt programját, majd december közepén megalakult a szociáldemokrata párt helyi tagozata 120 fővel, amely később 250 főig emelkedett. A párt titkára Bauer Antal lett, a vezetőség tagjai: Bató Géza, Welcz György, Einwachter Mihály, Springinszeisz Lajos, Himberger Lajos, Wéber József és Pálíi László voltak. (260) Az uradalom Grósz József bérlő kezében volt, aki mint a legnagyobb munkáltató a rendkívüli gazdasági állapotok miatt a szegény munkanélkülieket nem akarta foglalkoztatni, ezért a szociáldemokrata pártszervezet egyrészt a megyei tanácshoz, másrészt a lakosság a fölmívelésügyi miniszterhez fordult. A Székesfehérvár és Vidéke, a Népszava c. újság is foglalkozik az ácsai helyzettel, és erőskezű kormánybiztos kiküldését kéri. De ezt megelőzőleg Buza Barna földmívelésügyi miniszter rendeletében Habsburg József birtokának a földművelő lakosság kezébe adására hívja fel a bérlőt addig is, amíg a földbirtokreform keretében a döntés megtörténik. Az uradalom felügyelősége Grósz bérlő hozzájárulásával közli a miniszterrel, hogy a kért földet ott ahol akarták, a lakosságtól megajánlott 25-30 koronáért bérbe adja. (261) A tanácsköztársaság kikiáltása után 1919. március 29-én népgyűlést hívnak össze a faluban, és 20 tagú forradalmi tanácsot alakítanak, s ez pedig titkos választással 3 tagú direktóriumot képez, amelynek az elnöke: Bauer Antal, tagjai: Welcz György és Hufnagel Ferenc lettek. A vezetőség fő gondjának a bonyolult helyzet tisztázását, a rend helyreállítását, a közellátás biztosítását, s a termelés megindítását tekintette. A gyűléseken a megbeszélések sokszor vezettek szenvedélyes vitákra. A kulturális ügyek vezetését Bató Géza, a korábbi katolikus tanító vette át. Az iskolákat államosították, a kegytárgyakat onnan kivitték. Május 1jén nagyszabású ünnepélyt tartottak. A direktórium termelőszövetkezet megalakítását tervezte, főként az uradalom cselédeiből. Ennek vezetése