Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

A polgári átalakulás a XX. század elejéig Az 1848-1849. évi szabadságharc idejéből lényeges eseményekről nem tudunk. Az úrbérrendezés már 1828-ban megtörtént, s az ország nagy részét foglalkoztató elkülönítési folyamatok itt már nem okoztak különösebb gondot. A falu 1848-ban vehet részt először az országos politikában: a megalakult megyei bizottmányba elküldheti küldötteit, amelynek a falu jegyzője és a bíró lett tagja.

(223) A harcok a falut elkerülték, jóllehet a pákozdi csatát egészen közel vívták meg. A harcok vége felé a szomszédos Vértesbogláron levő Streith Miklós plébánost a függetlenségi harc mellett való bátor kiállásáért Haynau kivégeztette, Streith Miklós korábban ácsai káplán volt.

(224) Hogy a faluból ott harcolt volna valaki Pákozdnál, vagy Görgey seregében, nincs semmi feljegyzés birtokunkban. A falu földesura, István nádor az események során kénytelen volt elhagyni az országot, talán ez volt a falu életében a legjelentősebb esemény. Az elnyomatás korában sokáig nem volt politikai élet. Más falvakban ekkor hajtják végre az úrbérrendezést, az elkülönítést, de itt már ez megtörtént. A kamarai gazdálkodás, majd az úrbérrendezés folytán megerősödött faluról elismerően szól Fényes Elek 1851-ben. Az 1850. évi népszámlálás szerinti 1767 (912 férfi és 855 nő) lakosú, ekkor mind magyar nemzetiségűnek feltüntetett Ácsáról a következőket írja: a falu határát apróbb dombok, hegyek hasítják, ahol a búza igen sikeres, rétjei pedig (most már nem elvadultak, hanem) jók; erdeje (ahol korábban nem voltak szálfák), gyönyörű, bora (amelyet régen csak a lakosok ittak meg) a megyében a legjobbak közül való.

(225) Az osztrák önkényuralom felszámolását követően 1860-ban a jobbágyság alól felszabadított paraszti lakosság először nyilváníthat véleményt az ország dolgaiban: ekkor a megyei bizottmányba képviselőül Ádám Antalt, Vajda Józsefet, Hufnagel Istvánt és Tihanyi Istvánt küldi be a falu.

(226) A település fekvése hegyes-völgyes. Ez időben már nagyobb mértékben termel a falu árut. Emiatt, de a falvak szorosabb összekapcsolása végett is szükségesnek tartják az utak jobb karbantartását. 1861-ben, mivel Acsa és Tabajd között az út a vízmosások miatt teljesen tönkrement, a megye kiküldi mérnökét a helyzet megtekintésére és a javítási tervek elkészítésére.™ Fényes Elek országos leírása után hamarosan bővebb ismertetések és gazdasági statisztikák jelennek meg Fejér megyéről és így Ácsáról is. Az 1863. évi helységnévtár ugyan egyelőre még csak a közigazgatási ügyeiről tájékoztat, hogy a falu a csákvári járásba található, s hozzátartozik közigazgatásilag Újmajor és Fészermajor is. Az egyházak közül a katolikus a