Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Balázs László: Vértesacsa

menő Rácz út, Németh Asszony fája, Pál liget, Pál fa völgye. Az egyik tanú arról szól, hogy gulyásbojtár atyjánál volt, s akkor „azon Rováklya völgyben nyárra egész hideg eöszik marhájoknak álások volt".

(161) Két felekezet, két egyházközség A pálosok idejében még egy nagy változás történt, amely a községnek nemcsak a régi társadalmi, nemzetiségi jellegét változtatta meg, hanem ezzel kapcsolatban a felekezeti állapotot is. A falu a mohácsi vészig a középkori keresztény egyház keretében élte a maga vallásos életét. A reformáció idejében azonban egységesen a megújhodás mellé állt.

(162) Ez akkor a török hódoltság alatt minden földesúri befolyás nélkül történt. A veszprémi püspökség, ahová akkor Fejér megye is tartozott, 1550-ben számba veszi egyházközségeit. De erről a vidékről már semmit sem jegyeztek fel, jóllehet a falu lakott hely, amint azt a török adókönyvekből is látni lehet.

(163) Ekkor a református egyháztagok egészen természetesen használják tovább a templomot, mint amelyet őseik építettek a XIII. században. A török hódoltság idején ezt a templomot többször is felégetik a faluval együtt. A templom fala kő, a teteje nád. De a templom nem pusztul el, mint pl. az egykor oly szép vértesszentkereszti templom is, mert a lakosok időről időre (1696-ban, 1702-ben is) helyreállítják. A 15 éves háború alatt a korábbi időből minden adat elpusztult. Az első írásbeli adatot az itt már korábban is meglevő református egyházközségekről, először csak a Sismádi Bodó Mihály püspöktől elkezdett kéziratos könyvben találjuk feljegyezve. Ácsán Adoni István az első ismert lelkész 1626-ban, akit 1629-ben Gyarmati Miklós, 1630-ban Gyarmati János, 1631-ben Galgóczi Márton, 1632-ben Sutoris (Csizmadia) Mihály, később Bogdányi Mihály, Gyömrei Ábrahám és Pátyi Áldott István követ.

(164) A falu lakossága 1721-ben a pesti vallásügyi bizottság idején tartott összeírás szerint egységesen református, egy katolikus nincs közöttük, csak egy lutheránus. Az összeírást Koháry István országbíró végezteti el. Van ugyan egy pár katolikus is már ebben az időben Újváriék cselédjei között, de ezeket a falu lakosai nem számolták maguk közé.

(165) A Rákóczi-szabadságharc után megindul Fejér megyében is a katolikus egyház restaurációja. S egyre gyakrabban hangzanak eleinte csak a kijelentések, hogy a kálvinisták jogtalanul használják a középkorban épített templomokat. így Újváriné is kijelenti az első német telepeseknek, hogy a templomot most még a kálvinisták használják, de ha többen lesznek, visszaveszik tőlük.

(166)