Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
között két tűz között van. 1707. jan. 17-én, amikor Rabutin serege Erdélyből a Dunántúlra jön, Pfeffershoven Ácsához és a többi községekhez kemény hangú levelet ír, hogy mielőbb szállítsanak fel Budára 113 szekér szénát, 104 szekér fát, 40 vágómarhát, a szekereket jól megrakottan. A rendelet továbbítását Miklesich rác tisztre bízza,, aki azzal a fenyegetéssel küldi tovább, hogy ha késlekednének, azt maguknak tulajdonítsák, de „tudjátok, ahol a rác jár, azon helység a tűz nélkül is megég". (85) De ezelőtt is, 1705. márc. 19-e és máj. 17-e között, amint azt az 1708. márc. 15-i budai kamarai inspektorság kimutatja, 43 1/2 pesti mérő gabonát szállítottak be a budai főraktárba. (86) Acsa 1703/4. évben 305 1/2 dica után fizetett adót. (87) A háború következtében a falu az 1701. évi összeírás szerinti állapothoz viszonyítva állatállományában nagyon megfogyatkozott. Az 1710/11. évi összeírás Ácsán 40 gazdát (hospest), özvegyet, és zsellért tüntet fel, akiknek 53 ökrük, 45 tehenük, 30 lovuk, 19 növendék állatuk, 126 juhuk, kecskéjük, 36 1 éven felüli sertésük, 24 méhkasuk, 143 urna boruk, 262 1/2 pozsonyi mérő vetésük volt, s csak 133 dica után fizettek adót. (88) Győrváry Péter, a falu bírája szerint 1711. nov. l-jétől 1712. okt. végéig a megye szükségére adott 17 1/2 öreg mérő búzát, természetben 3 vágómarhát, (515 font), 18 mázsa szénát, 7 öl fát, s 1712. nov. 1. után is még 3 1/2 kismérő búzát, 8 öl fát, abrakot két esztendőre 21 öreg mérőt. (89) A háború befejeztével megint megerősödnek, mert ekkor 1711. okt. 30-án újból 79 ökröt, 36 lovat, 56 tehenet, 20 db 3 éves növendéket, 74 juhot. 137 1/4 urna bort, 32 méhkast, 249 pozsonyi mérő búza és 5 pozsonyi mérő árpavetést tüntetnek fel a kimutatások. (90) A háború alatt sokáig ott voltak az Újváritól elvitetett emberek Budán. Ezeknek a kiszabadítására az acsaiak Esterházy kuruc tábornokot kérik meg, aki 1708-ban azt írja: hasonló megtorlással él, hogy ha Pfeffershoven őket szabadon nem engedi/ 91 ) A szabadságharc alatt és a pestisben - 1711-ig - 206-an haltak meg Acsán/ 92) A szabadságharc után az acsaiak ügyük igazságában bízva újra kezdik a küzdelmet szabadságukért. Az 1714. nov. 15-én kezdődő országgyűlésre elküldik követeiket. Ez az oktavális bíróság elé utalta ügyüket/ 93) Ekkor Komárom megye szolgabírája, Skaricza György és Bokor László esküdt, 1715. febr. 15-én, majd ezt követően márc. 26-án tanúvallomásokat folytatnak, Acsa és Alcsút nemességére vonatkozólag. A tanúk közül különösen Sándor Istvánné br. Nadányi Borbála és Sándor Judit (Sándor István leánya) vallomása igazolja az acsaiakat és a velük szemben főleg Sándor István részéről elkövetett csalárdságokat/ 94 ) Hogy Újváritól megszabaduljanak az acsaiak a pálosokhoz, akiknek a földtulajdonához való jogát hajlandók elismerni, 1715. jan. 25-én elküldik követeiket tárgyalás végett/ 95)
