Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)
Balázs László: Vértesacsa
Csaplári-alsódűlő Göbefa Fásma-dűlő Fásma-legelő Öreghegy Nagymeleg Kismeleg Melegi legelő Hunyóbokor Újhegy Fenyves Újhegyi-dűlő Kőbánya (I-III) Hufnágel-sarok Szilvás Szérűskert Sóskabokor (felső-alsó) Új-árkolás Welcz-tanya Legelő (gyöp) Tófeletti-dűlő Ágvári-dűlő Dombos Forrásos-dűlő Tó-dűlő Ágvári-sarok Likaskő Határmenti dűlő Újmajor-dűlő (I—III) Fehérhídi-dűlő Agyagosi-dűlő Csősztábla Agyagosi-legelő Major-legelő Négy kő (felső, alsó) Paprét Húszforintos Belmajor Gömbölűfa Új-Páskom Vitéz-tanya (Fészer-major) Körtélápi-legelő Gödrös-tábla Csákvári-úti sarok Gerebánya Mozgókő Lapos-dűlő Kis-pinceharaszt Nagy-pinceharaszt Fornai-úti-dűlő Rácz-úti-dűlő Rovákiai-dűlő Németasszonyfa-dűlő (2) Régészeti adatok A község határában őskori, bronzkori, római kori, avar sírleletek, telepnyomok találhatók. Feltárásukra ásatások addig nemigen történtek. Hogy a római korban is már lakott terület lehetett, egy itt talált, sóskúti kőből készült síremlék felirata is példázza. Vértesacsáról Verébre elágazó római út nyomai is kimutathatók. A Vértesboglárra vezető út vasúti kereszteződésénél az utóbbi időben a mélyen szántó erőgépek régi település köveit forgatták fel. (3)
