Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

Nádasdladány és a környező falvak lakosságát. A gyógyszertárat Bouguet doktor felesége mellett Bakos Béla, Zakrodnitzky Zsigmond és Krasznai Béláné vezette a felszabadulás után. Szülésznői szolgálatot Fekete Béláné teljesített a községben 1962-ig. 1959-ben új orvosi rendelő átadására került sor, ebben 1960-tól már fogászati rendelés is állt a betegek rendelkezésére. A heti 4 körzeti ellátás mellett gyermek- és nőgyógyászati rendelésre havonta egy alkalommal került sor. 1947-től 1961-ig sorrendben 15 védőnő és 1962-től 1 körzeti ápolónő segítette az egészségügyi ellátást. Szerepet játszott a lakosság szolgálatában a Vöröskereszt helyi csoportja, ennek a munkáját Tolner Györgyné, valamint Mikó Györgyné irányította az 1960as években.

(99) A római katolikus általános iskolában három és az együttműködő református általános iskolában két nevelő tanított az 1947/1948-as tanévben. A két intézmény tanulóinak a száma 269 volt. A felekezeti iskolák régi helyükön működtek 1959-ig, és mindkettőben 1946-ban szervezték meg a nyolcosztályos oktatást. Az 1947/1948-as tanévtől az iskolák felső tagozatos osztályait összevonva együttműködő csoportot hoztak létre a református iskolában. 1947 októberében a római katolikus intézményt 42 új paddal látták el, ennek árát az egyházközség híveinek az adományából teremtették elő. Az iskola tanítói Angyal Márta, Jády Gizella és Horváth József voltak. A református iskolában Gábos Gizella és Gábos Béla tanítottak, ez utóbbi pedagógus hosszú nádasdladányi munkája során aktívan részt vett a falu kulturális és közéleti tevékenységében. 1948-ban a helyi kultúrcsoport a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című darabot tanulta be Gábos Béla tanító irányításával. Népművelői munkáját Horváth József, Gémes Éva, Dudás Zoltán, Angyal Lászlóné és Katona Lajos pedagógusok folytatták az 1950-es évektől. Gábos Béla iskolaigazgatóként ment nyugdíjba 1957-ben, az intézmény vezetését Dudás Zoltán vette át. Az iskolák államosításának évében a község nemzeti bizottsága jelentette a megyének, hogy a két iskolát rendbehozták, hátra van még a belső felszerelés és a bútorzat javítása. Ezt a budapesti székhelyű Elektromos Művek falu járó csoportja vállalta. Az 1948-ban megalakult úttörőcsapat Kossuth Lajos nevét vette fel. 1956-ban 6 osztályteremben 10 tanerő 222 gyermeket tanított, 6 évvel később már 11 nevelője és 286 tanulója volt az intézménynek. 1960-ban új iskolát létesítettek 8 tanteremmel az egykori Czeider vendéglő épületében. 1964-ben körzetesítésre kerültek Sárkeszi tagiskolájának tankötelesei, ezzel jelentősen gyarapodott az iskola tanulólétszáma.