Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

legeltetési társulattól, és csak a közös gazdaság érdekeit tartva szem előtt, a nem szövetkezeti tagok részére magas fűbér megállapításával korlátozta a kihajtás lehetőségét. Jelentős állatállomány tenyésztésére rendezkedett be ugyanakkor a Baromfinevelő Állomás (BARNEVÁL), amely Szabó Ferenc, Bíró Ferenc, majd Fodor Sándor vezetésével, az évszaktól függően, 18-60 közötti munkaerőt foglalkoztatva üzemelt az 1960-1970-es években. A Malom-szigeten elhelyezett telepet a Baromfiipari Vállalat vette kezelésbe 1965-ben, ezt követően a Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet pulykatenyésztés céljára megvásárolta az üzemet. Előzőleg a kacsatenyésztés jelentette a fő profilját. Az 1960-as években a falu lakói több esetben panaszt emeltek a telepre, mert az az elhullott állatok elhelyezését nem az egészségügyi előírásoknak megfelelően oldotta meg. A téglagyárat a Közép-dunántúli Tégla- és Cserépipari Vállalat üzemeltette 1969-ben. A 40-70 munkaerőt foglalkoztató üzem napi termelése 22-25 ezer tégla volt 1965-ben. A gyárat Eppinger Imre vezette 1964-ben, és a munkások átlagkeresete 1500 forint volt az 1960-as évek végén. 1945 után a cseréppréselő gépet elvitték az üzemből, így a további termelés a téglagyártásra korlátozódott. 1949-ben megalakult a Nádasdladányi Nádgazdasági Vállalat és ez fuzionált a Tőzegkitermelő Üzemmel 1956-ban. A malom vámőrléséből származó nyereség a községfejlesztési alapot növelte 1955-ben. A villanyárammal működtetett őrlőhely üzemelését 1961ben leállították. A továbbiakban az épületet az Új Élet Termelőszövetkezet raktár céljára vette igénybe. A malom utolsó molnára Gerebits János volt. A munkaképes lakosság többsége a környező települések üzemeibe járt dolgozni. Székesfehérvár, Pét és Inota lehetőségei mellett jelentős számú munkaerőt foglalkoztattak a helyi ipari üzemek, a termelőszövetkezet, valamint a Sárszentmihályi Állami Gazdaság is. A baromfinevelő állomás 41, a termelőszövetkezet 160, a téglagyár 44, a tőzegüzem 114 főt foglalkoztatott 1968-ban. A létszámkimutatásból nem derül ki, hogy ebből mennyi volt a helybeliek száma.

(91) Számottevő volt az említettek mellett a helyi kereskedelmi egységeknek, hivataloknak vagy intézményeknek a foglalkoztató tevékenysége, ezek a női lakosság egy hányadának nyújtottak munkalehetőséget. Kisebb létszámmal dolgozott az erdőgazdaság, és kimondottan a nők foglalkoztatására történt a varroda létesítése. Az 1960-as népszámlálás adatai szerint Nádasdladány 1925 főnyi lakosságából 1877 élt a belterületen. A községhez tartozó külterületi lakott helyek közül a Vasútállomáson 27 fő összesen 4 lakóházban, Öreghegyen