Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

lelkész 7 kat. hold 1581 négyszögöl, a r. katolikus tanító 3 kat. hold 1592 négyszögöl és a református tanító 3 kat. hold 1592 négyszögöl javadalmi földje is szerepel az 1925-ben juttatott ingatlanok között.

(73) Egy 193l-es felmérés szerint a kisgazdák búzából holdanként átlag 5 q, kukoricából 7 q, továbbá burgonyából 25 q terméseredményt értek el. A község területe 4581 kat. hold volt 1930-ban. Ebből a szántóművelés alá esett 2006 kat. hold, a rét 772, a legelő 564, az erdő 861, a szőlő 54, a kert 101, a nádas 36 kat. holdat képezett. A 861 kat. hold erdő Nádasdy uradalom része volt. Nádasdy Ferenc Nádasdladány és Sárkeszi határában ennél jóval nagyobb területtel rendelkezett, ez a mintegy 1200 kat. holdnyi, javarészt tölgy-, cser-, szil-, kőris- és vegyes erdő a Kaszavölgy, Bakony völgy, Csillér, Diós, Ősi fácános és Remis helynevekkel jelölt határrészeken feküdt az 1930-as években. Nádasdy Ferenc 1938-ban mintegy 3000 kat. holdat kiparcellázott, ez a kisbérlet jól jött a környék kisgazdáinak. Nem használt viszont azoknak a mezőgazdasági munkásoknak és cselédeknek, akiknek eddig az uradalom csaknam korlátlan munkalehetőségei jelentettek megélhetést.

C74) Nádasdladány 4581 kat. holdas határában 444 földbirtokot jegyeztek fel 1935-ben. Az 1 kat. hold alatti birtokok száma 191, az 1-5 kat. holdas 52, a 100-500 kat. holdas 1 és az 500 kat. hold feletti 1 volt. Ugyancsak 1935-ből származik az a feljegyzés, amely szerint az állatállományt 602 szarvasmarha, 226 ló, 2045 sertés, 8 bivaly, 4 szamár, 4678 baromfi és 250 méhcsalád jelentette a községben. Ezekben az adatokban természetesen nem szerepel a Nádasdy uradalom állatállománya, amelyből csak a juhok száma meghaladta a 3000 darabot az 1930-as évek közepén. Az állategészségügyi szolgálatot körállatorvos látta el Nádasdladányban és a környező településeken. A község határában üzemelő ipari létesítmények közül a tőzegtelep mellé a cserép- és téglagyár fejlődött fel a XX. század első évtizedeiben. Az 1918-tól termelő üzemet egy-egy kisvasúttal a tőzegteleppel és a CsórNádasdladányi Vasútállomással kapcsolták össze. Az előbbi a fűtéshez szükséges tőzeg szállítását, az utóbbi pedig a tégla továbbítását tette lehetővé. 1922-től a tőzegtelepen a munkálatokat beszüntették, ez az uradalmi téglagyár termelésében is fennakadást okozott. 1929-ben a két üzem 20-30 munkással ismét megkezdte a termelést. 1938-ban a téglagyár új, 50 méteres kéményt kapott. Jelentős ipari létesítménynek számított az átalakított malom is, amely a kastélyt és a falu jelentősebb középületeit látta el árammal az 1930-1940-es években. A malom Nádasdy Ferenc tulajdonában volt.