Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

1 mázsa széna - 24 krajcár 1 mázsa sarjú - 18 krajcár 1 mázsa savanyú széna - 15 krajcár 1 akó jó bor - 1 forint 24 krajcár 1 akó rossz bor - 1 forint 6 krajcár 1 mázsa zabos bükköny - 21 krajcár (59) 1860-ban Nádasdy Lipót és a volt úrbéresek egyezséget kötöttek. A nagybirtokos a rétjeiből 53 hold 525 négyszögöl területet az érintett helybelieknek átadott, amelyet azok körülárkolni voltak kötelesek. Feltételként szabta viszont azt is az uraság, hogy a ladányiak az 1820 óta folytatott állandó pereskedéseknek véget vetnek, és a faizásért a jövőben nem folyamodnak. A feltételt a rétekhez jutók elfogadták. 1861-től sor került a Ménes mezői tó lecsapolására. Gábel István mérnök tervei szerint a munka 1574 forint kiadással járt. Nádasd-Ladány a Sármelléki járáshoz tartozott 1863-ban. A község határában 511 kat. holdon 5110 pozsonyi mérő búza, 150 kat. holdon 3250 pozsonyi mérő repce, 340 kat. holdon 3400 pozsonyi mérő árpa, 227 kat. holdon 2270 pozsonyi mérő zab, 200 kat. holdon 3000 pozsonyi mérő kukorica és 85 kat. holdon 6800 mázsa burgonya termett. A bortermés 7500 akót tett ki. Ugyanebben az évben az állatállományt 350 ló, 350 szarvasmarha, 8000 juh, 300 sertés, 1300 tyúk, 650 liba, 390 kacsa és 50 méhkas jelentette.

(60) 1866-ban újabb egyezség megkötésére került sor Nádasdy gróf és a községi birtokosok között. Az utóbbiak a Kerti-völgyben fekvő kenderföldjeiket cserében átengedték a nagybirtokosnak, aki ezekért cserébe adta a Delelői-tábla nyugati részét. A gazdák vállalták, hogy összesen 100 férfinapszámot leszolgálnak az uraságnak. Ezért még a Vályogvetői-gödröket is megkapták ráadásnak. 1869-ben Csillér- és Júliamajor tartozott a településhez. Legközelebbi postája Palota, a piaca pedig Székesfehérvár volt. A helységben 161 magánházat jegyeztek fel, a különleges funkciót betöltő épületei közé 1 ref. templom, 2 iskola, 1 községháza és 1 vízimalom tartozott. Az uradalmi épületeket Pénzes Ferenc 1869-es összeírása nem említi. A feltüntetett építmények közül 16 kőépület volt. A falu lakói közül 1-10 kat. holddal 38 család, 10-25 kat. holddal 42, 25-50 kat. holddal 4 és 1000 kat. holddal 1 birtokos rendelkezett. A településen 70 vasekét, 16 faekét és 4 rostát jegyeztek fel. Szőlőt 133 kat. holdon termesztettek. Az általános szőlőfajták a kadarka, piros dinka, hárslevelű, rak és a sárfehér voltak. Kat. holdanként