Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

tátott. Malma volt az uraságnak, így az őrletés a helységben megoldott volt. Az úrbéresek minden évben hat szekér szénát kaszálhattak, megfelelő nagyságú legelőjük is volt. Ezért a marhatartás nem lehetett gond. Tűzre és épületre való fát az uraság elegendőt adott, és a nádhoz is hozzájuthattak. A helység lakói eladás céljából Fehérvárra és Veszprémbe járhattak. Sást elegendőt nyűhettek, ezt szőlőkötözésre használták, a nagyobb részét Budára hordták eladásra. 20 esztendővel a vizsgálat előtt a battyáni malmot más helyre tették át, emiatt a ladányiaknak mintegy 72 baglyára való szénája került víz alá. Minden termésből az uraság csak az előírt kilencedet szedte. A panaszos levelekre meglepő eredményt hozott az április 18-i úrbéri vizsgálat. Ezt követően a falu képviselőinek egy külön írásbeli nyilatkozatot kellett tennie, amelyben elismerte Schmidegg Tamás földesúr igazát: „Mi alább írt Ladány Helység Bírái és lakosai adjuk tudtára mindeneknek, akiknek illik, hogy mi nékünk Méltóságos Földes Urunkra törvénytelen és terhes adósságunkra és füzetesünkre végett semmi panaszunk nincsen. Sőt inkább sok rendbéli Attyai kegyességeit és Segedelmét kegyesen rendszerént bizonyította, mit is Helységünk Szokott Pöcsétjével, s kezünk Kereszt vonyásával megerősített Levelünket kiadjuk. Bíró Sárkány János, Gönczöl János, Kabay György, Dobay György, Király József, Simony János",

(41) Mária Terézia úrbéri rendeletét (1767) követően Ladányban is új urbárium készült. Ennek során a helység földjeiből a 2. minőségi osztálynak megfelelően jelölték ki a teleknagyságokat. E szerint 1 egész jobbágytelekhez 24 hold szántó, 12 szekér szénát termő rét és 2 pozsonyi mérő mag alá eső (kb. 1200 n.ö.) házhely és kert tartozott. Ehhez igazítva a féltelkesek és a negyedtelkesek arányosan rendelkeztek a földállománnyal. Például egy ládányi negyedtelkes jobbágynak 6 hold szántója és 3 kaszás rétje lehetett. Az 1768-ban készült tabella szerint Ladány lakói között már nem találunk egésztelkes jobbágyot. Az úrbéri rendelet heti 1 napban határozta meg az egésztelkesek fogatos robotját. Ennek megfelelően a ládányi féltelkes 26 napot szolgált, és ezt 52 gyalogrobotra válthatta át. Az úrbéres köteles volt két marhával és szekerével a munkára kiállni, szántáskor pedig négy marhával az időt leszolgálni. Ha nem rendelkezett négy állattal, úgy mással összefogva, két napot szántott. A házas és hazátlan zsellérek robotjaként 18, illetve 12 napot határozott meg 1 évre az úrbéri rendelet. A ládányi 1/8 alatti telekkel rendelkező zsellér nem volt robotra köteles, és csak kilenceddel szolgált. Egy későbbi összeírásból kiderül az, hogy a fél- és negyedtelkesek mellett a házas és hazátlan zsellérek nem is rendelkeztek úrbéres földekkel az 1770-es években.