Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)

Kurucz János: Nádasdladány

tátott. Malma volt az uraságnak, így az őrletés a helységben megoldott volt. Az úrbéresek minden évben hat szekér szénát kaszálhattak, meg­felelő nagyságú legelőjük is volt. Ezért a marhatartás nem lehetett gond. Tűzre és épületre való fát az uraság elegendőt adott, és a nádhoz is hozzá­juthattak. A helység lakói eladás céljából Fehérvárra és Veszprémbe jár­hattak. Sást elegendőt nyűhettek, ezt szőlőkötözésre használták, a na­gyobb részét Budára hordták eladásra. 20 esztendővel a vizsgálat előtt a battyáni malmot más helyre tették át, emiatt a ladányiaknak mintegy 72 baglyára való szénája került víz alá. Minden termésből az uraság csak az előírt kilencedet szedte. A panaszos levelekre meglepő eredményt hozott az április 18-i úrbéri vizs­gálat. Ezt követően a falu képviselőinek egy külön írásbeli nyilatkozatot kellett tennie, amelyben elismerte Schmidegg Tamás földesúr igazát: „Mi alább írt Ladány Helység Bírái és lakosai adjuk tudtára mindenek­nek, akiknek illik, hogy mi nékünk Méltóságos Földes Urunkra törvény­telen és terhes adósságunkra és füzetesünkre végett semmi panaszunk nincsen. Sőt inkább sok rendbéli Attyai kegyességeit és Segedelmét kegye­sen rendszerént bizonyította, mit is Helységünk Szokott Pöcsétjével, s kezünk Kereszt vonyásával megerősített Levelünket kiadjuk. Bíró Sárkány János, Gönczöl János, Kabay György, Dobay György, Ki­rály József, Simony János", (41) Mária Terézia úrbéri rendeletét (1767) követően Ladányban is új urbá­rium készült. Ennek során a helység földjeiből a 2. minőségi osztálynak megfelelően jelölték ki a teleknagyságokat. E szerint 1 egész jobbágytelek­hez 24 hold szántó, 12 szekér szénát termő rét és 2 pozsonyi mérő mag alá eső (kb. 1200 n.ö.) házhely és kert tartozott. Ehhez igazítva a féltelkesek és a negyedtelkesek arányosan rendelkeztek a földállománnyal. Például egy ládányi negyedtelkes jobbágynak 6 hold szántója és 3 kaszás rétje lehetett. Az 1768-ban készült tabella szerint Ladány lakói között már nem találunk egésztelkes jobbágyot. Az úrbéri rendelet heti 1 napban határozta meg az egésztelkesek fogatos robotját. Ennek megfelelően a ládányi féltelkes 26 napot szolgált, és ezt 52 gyalogrobotra válthatta át. Az úrbéres köteles volt két marhával és szekerével a munkára kiállni, szántáskor pedig négy marhával az időt leszolgálni. Ha nem rendelkezett négy állattal, úgy más­sal összefogva, két napot szántott. A házas és hazátlan zsellérek robotja­ként 18, illetve 12 napot határozott meg 1 évre az úrbéri rendelet. A ládá­nyi 1/8 alatti telekkel rendelkező zsellér nem volt robotra köteles, és csak kilenceddel szolgált. Egy későbbi összeírásból kiderül az, hogy a fél- és negyedtelkesek mellett a házas és hazátlan zsellérek nem is rendelkeztek úrbéres földekkel az 1770-es években.

Next

/
Thumbnails
Contents