Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

már a tavasz folyamán 475 holdon, Haladás néven új téesz alakult. A Gallai István elnöksége alatt Induló szövetkezetinek — a Békéből átlépettakkel együtt — 46 tagja volt. A szervezés letéteményese a helyi földművesszövetkezet, amely 1090 tagjából ekkor még csak 34 a téesztagok száma. Vezetőségük 1956 végére 200 új tagot akart a téeszekbe szervezni. A szervezés szolgálatában állt az adópolitika. Már az 1954. 4. negyedében végrehajtott behajtási kampánynak része volt az 1955. elejei járási eredményekben. Az 1955. évi 35. tvr. rendelkezései az együttesen kezelt adókban 6,5%-os növekedést, a íöldmegváltási adó (az 1945-ös földhözjuttatottak körében) mintegy 11%-os újabb terhet jelentett.

55 Ezeket figyelembe véve az enyingi járásban az adók emelkedése 15,5%-os volt. Az 1955. évi 1 kh-ra eső adóteher (230 Ft) 1956-ban 366 Ft-ra növekedett. Az egy adózóra jutó (együttesen kezelt) adó 1955-ben a téesztagoknál 686 Ft, a dolgozó parasztoknál 1203 Ft, a gazdagparasztoknál 7261 Ft, az iparosok és kereskedőknél 1904 Ft, az egyéb adózóknál pedig 169 Ft volt. Ez a mezőgazdaságban dolgozók esetében az egyéni gazdák téeszbe szervezését, a gazdagparasztok egzisztenciájának lehetetlenné tételét szolgálta. Az iparosoknál és kereskedőknél pedig az 1953—54-ben megindult önállósodási törekvések visszaszorítását, illetve felszámolását célozta. Az 1955-ös esztendő második felétől szigorodó beadási kötelezettségek, a kötelező sertéshizlalás bevezetése, a gépállomás által végzendő munka előrefizetése (egyéni gazdák esetében) szintén a közös gazdálkodás felé vezető utat egyengették. A téesz szilárdítását pedig olyan módon is „segítették", hogy kilépés csak 3 évi tagság után vált — az előírt feltételek teljesítése esetén — lehetővé. Ilyen körülmények közöt 1956 tavaszára járásszerte több ezer, Kislángon 269 kh föld vált „ismeretlen terület"-té, azaz gazdanélküliivé. Az átírások és visszaigazolások hiányai miatt ezek csak megközelítő adatok. A politika által kikényszerített társadalmi mozgásokat a „rohammunkában" végzett nyilvántartások nem tudták követni. Az adókivetések körüli pontatlanságok, a begyűjtési tevékenységet gúzsbakötő bürokrácia, az eluralkodóvá váló általános elégedetlenség mellé a fagykárok, majd a vetőmag (és a gépállomási) üzemanyaghiányok csatlakoztak.

50 Kislángon mindezekhez még az 1956 tavaszán megtartott, az Állami Ellenőrzés Minisztériuma által végrehajtott vizsgálat csapódott."" Az ottani „általános elégedetlenséget" több probléma melleit, az előző évi családösszevonásokból száirmazó sérelmek váltották ki. „A községi vb szakigazgatási szervei — mondja a vizsgálat indoklása — egyes intézkedéseikkel megsértették az érvényben lévő törvényes rendelkezéseket, ezzel lazították a vb és a község lakossága közötti kapcsolatot." A tanácsi vezetést az 1956. február 6-i vb-ülés határozata miatt marasztalják el: a kulákok adóhátralékának liberális kezeléséért. (A 11 személy 1953-ig visszanyúló hátraléka 1956 első negyedében elérte a 145 000 Ft-ot.) Szélesebb kört érintett az az intézkedés, amellyel a tanács 160 (a járási jegyzőkönyv szerint 204) személy földtulajdonát vonta össze 74 gazdaságba. Az ezzel kapcsolatos 70 fellebbezés, az érdekeltek beadási mulasztása (arra hivatkozva, hogy fellebbezés alatt állnak: nem teljesítették beadási kötelezettségüket), valamint az említett kulák adóhátralék ügye hónapokon át foglalkoztatta a község közvéleményét. A velük kapcsolatos — pletyka szintjén mozgó — gyanúsítások csak fűszerezték a felpaprikázott hangulatot. A vizsgálat következményeként a járási apparátusból 10 személyt marasztaltak el. Kislángon Szabó György vbelnököt visszahívták funkciójából, az apparátusban pedig 3 személy felelősségre vonására került sor. 6 FMTÉ 22. 81