Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

ta a községi tanács szerepét a termelőszövetkezet állami felügyeletében. Rámutatva a tanács feladataira és jogaira a téeszek megszilárdításával, a termelés fokozásával, a felvásárlás nyomonkövetésével, az alapszabály­szerű működés ellenőrzésével és az ügyvitel vizsgálatával kapcsolatban. Ennek kapcsán a felügyelet korábban alkalmazott módszereivel összefüg­gésben alakult ki vita. Ebben Engler György az irányítás pozitív tapasz­talatait tette szóvá, Fók László a hatósági jogkör bátrabb alkalmazása mellett tort lándzsát, míg Németh Mihály a tanácsi hatáskör további ki­terjesztését szorgalmazta. Néhány sarkalatos kérdés azonban a későbbi üléseken megoldatlan maradt. A márciusi vb-ülésen visszatértek a téesz­felügyelettel kapcsolatos problémára, mert erre vonatkozóan miniszter­tanácsi határozat született. (Ez az ellenőrzési jogkört a vb elnökére, il­letve titkárára ruházta.) De olyan alapvető kérdés, mint a téesz régebbi, illetve új tagjait érintő (hátralékból származó) „adóátvállalás" problé­mája, vagy az egykor kilépett, majd ismét taggá vált egyének jogsérel­mének orvoslása, megoldatlan maradt. A kitavaszodott határban 9 brigádban 282-en dolgoztak a földeken. (Hozzájuk — alkalmanként — még 80 bedolgozó is csatlakozott. 87 ) A ker­tészetben 28 személyt foglalkoztattak. Az 1940 kh-nyi búzavetésből 1130, a 670 kh ősziárpából 410 kh-t fejtrágyáztak. Szántóföldi művelésben tör­tént 41 kh paradicsom, 35 kh uborka és 10 kh paprika termesztése. A kedvezőtlen időjárás miatt a munkálatokkal késésben voltak. Egyedi mű­velésbe adták a kukoricát (egy tagra 4,8 kh-t) és a cukorrépát (tagonként 1200 négyszögölet). A nyári aszály újabb gondokkal járt. A kenyérgabona termése a tervezett alatt maradt, s ez a felvásárlásban is közel három­ezer mázsás lemaradást okozott. A gabona mellett a tej- és a sertésfel­vásárlási terv végrehajtása jelentett problémát. A forintosított tervet összességében 67,8%-ra teljesítették. Az őszi mezőgazdasági munkák felgyorsulásában a VIII. pártkong­resszusra való felkészülés játszott közre. A tiszteletére tett felajánlások a vetés november 5-i, a betakarítás 25-i, a mélyszántás december 10-i befejezését irányozták elő. A burgonya fölszedésével október elején vé­geztek. A 344 kh-ról holdanként 90—95 q-t takarítottak be. Folyamatban volt (265 holdon) a cukorrépa, az 1818 holdnyi kukorica betakarítása és a 3500 m 1 silózás befejezése. Az összes (2700 kh) őszi vetésterület 80%-a munkálatokra előkészítve állt, A földeken 20 erőgép (közte 15 gépállo­mási) dolgozott, többsége két műszakban. A kitűzött célok megvalósítását az időnkénti gépmeghibásodások, a szerelők kevés száma és a brigádszál­lások hiánya befolyásolták. Szórványosan ugyan, de volt példa a dolgo­zók távolmaradására is. Az adódó problémák ellenére a 7044 kh-ra kiter­jedő kollektív gazdaság 1003 dolgozója az előző évinél kedvezőbb feltéte­lek mellett készítette elő az 1963-as esztendőt. Az 1962-es évben gyarapodott a munkagépek száma, a traktorállo­mány 5-ről 13-ra emelkedett, Kedvező változás állt be az állatszám te­kintetében. 88 A 100 kh szántóra jutó számos állat az 1961. évi 14,1-ről 16,3-ra növekedett. A szarvasmarhalétszám emelkedése 20%-os, a serté­seké 71,7%-os volt. A lovak számának (266) szinten maradása vonóerő szempontjából elfoglalt jelentőségüket húzta alá. Egyedül a juhoknál tör­tént 18%-os visszaesés. A téeszek egyesüléséből létrejött Béke állóesz-

Next

/
Thumbnails
Contents