Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

ség javítását célzó viták mellett konkrét lépéseket tettek — pl. 1961. januárjában — a folyamatban lévő kollektivizálás egyes részproblémáinak rendezésére. (Pl. a budapesti lakosok tulajdonában álló 120 kh bérletté alakítására.) De napirenden tartották, az átszervezés teljessé tétele érdekében, a még „habozó" 8—10 gazda meggyőzését is. Az 1960—1961 telén folyó átszervezés időszakában tanácsülési téma volt a község 1961. évi Köfa-tervének megtárgyalása. A február 21-i ülésen pl. visszatértek a korábban elhatározott 60 000 Ft bankhitel felvételének kérdésére. Erre a tűzoltószertár megépítése és a járdaépítési terv végrehajtása érdekében volt szükség. A járási kultúrház építéséhez történő kötelező hozzájárulás ugyanis veszélyeztette az eredeti elképzelések megvalósítását. E februári tanácsülésen a megye igénye vált újabb vihar forrásává. A 300 000 Ft éves Köfa-előirányzatból a járás 59 000 Ft-os igénye mellett a megye 104 000 Ft átutalását kérte a központi alapba. Az egyik probléma azzal oldódott meg, hogy a járást megszüntették, így a kötelezettség is megszűnt. Kisláng a székesfehérvári járáshoz került 1961. május l-jei hatállyal. Megnyílt az út a helyi elképzelések megvalósítása előtt. 1961 tavaszán a községben a mezőgazdasági munkák rendben folytak.

81 Az őszi — a teljes kollektivizálást megelőző várakozásból származó — mélyszántás! lemaradást (a vetésterület 50%-át érintette) pótolták. A megnövelt búzavetés területe elérte a szántó 26%-át. A nyári betakarításkor a három téeszben összesen közel 2500 kh gabonával, illetve 200 kh borsóval kellett számolniok. A munkákhoz 176 aratópár, 2 AC-kombájn, 6 aratógép és 10 cséplőgép állt rendelkezésre. Gondot a munkaerő biztosítása jelentett általában is, de a nyári munkákban különösen.

82 Az elvándorlás nyomán előállt hiány, de a helyben maradtak (köztük a fiatalok) igénye is gondot okozott, és vezetők közti vitára adott alkalmat, ök ugyanis csak háztáji föld biztosítása ellenében voltak hajlandók a helyi munkavállalásra. Á KISZ-szervezet titkára (Falusi József) ezen megütközött, míg Matern László, a község párttitkára pártfogolta az igényeket. A téeszek azonnal, de hosszabb távon is intézkedéseket tettek — több esetben a tanáccsal közösen — a fiatalok otthontartására, illetve az eltávozottak visszatérítése érdekében. Az intézkedések sorát a Béke téesz nyitotta meg azzal, hogy 15 Ft előleget fizetett munkaegységenként. Ezzel a 20—25 főnyi visszatért fiatal mellé újakat is szerzett. Példáját a másik két téesz követte. Hosszabb távú intézkedéseik keretében kultúrálttá tették (bebútorozták) a KISZ otthonát, sportolóit felszerelésekkel látták el. Mikoldi József személyében sportvezetőt biztosítottak. Kovács Jenő iskolaigazgatót zenekar vezetésére nyerték meg. A szakmai látókör szélesítését téesz-akadémiai előadások indításával segítették. (A Hazafias Népfront és a Vöröskeresztes szervezet támogatásával.) Az évvesztes fiatalok (és idősebbek) számára dolgozók iskoláját nyitottak. A Vadócz Pál vezette községi könyvtár közel háromezer kötetét több mint ötszázan (köztük 137-en mezőgazdasági fizikai dolgozók) vették igénybe. Aranyos-pusztán Havasi Jenő tanító irányításával fiókkönyvtárt működtettek. A Bárányi József igazgatása alatt álló kultúrotthonban szakkörök, tanfolyamok, előadások szolgálták a közművelődés céljait.