Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng
Ebben mind Kisláng, mind az enyingi járás teljesítménye a kívánt szint alatt maradt. 34 1951 folyamán a járás szántóterületének 6,9%-a volt, népességének 3,5%-a dolgozott a közösben. Kisláng még ettől is lemaradt, hiszen itt föld tekintetében 3,2%-ot, lélekszám szempontjából pedig még fél százalékot sem érte el az arány. A szembenállás szilárdságára jellemző, hogy Enyingen, ahol 1951. szeptember 9-én 200 agitátor („népnevelő") indult meggyőző munkára, az egész napra kiterjedő erőfeszítés eredménye 5 belépés volt. Kislángon már 1949 nyarán gyökeret eresztett a termelőszövetkezeti mozgalom. Gerlóczi Gábor volt birtokán (Tarnóca-pusztán) 15 egykori gazdasági cseléd, illetve úigazda (földhöz juttatott) Béke néven, 180 kh-n alakított csoportot/ 15 Felszerelésük alig volt, az egypár lovuk is állami támogatásból származott. Első éveik a gazdálkodás elemi feltételeinek megteremtésével teltek el. Az 1951-ben téesszé alakult csoport az évben 20 Ft munkaegységet fizetett. Annak ellenére, hogy a következő években a település „súlyponti község"-gé vált a szervezés szempontjából, 1955 tavaszáig (a Haladás létrejöttéig), új téeszt szervezni nem sikerült. Viszont megingott alapjaiban a paraszti gazdálkodás biztonsága: a kollektivizálási törekvésektől és a vele járó tagosításoktól tartva különösen az őszi munkák lendülete tört meg. Egyénieknél elsősorban a talaj előkészítő és vetési munkák, a téeszekben — álcaiában — már a betakarítási munkák is vontatottá váltak. Előbbieknél a biztonság megingása, utóbbiaknál munkaerő és munkafegyelem elégtelensége okozott problémát. Kisláng ilyen körülmények ellenére is hallat magáról: innen indult el az a kezdeményezés, hogy a járásbeli őszi munkákat november 7-re fejezzék be. A szocializmus építésének gyorsításával Összefüggő törekvések 1952 folyamán és 1953 első felében fölerősödtek. Az e célokat átszövő személyi kultusz fokozódása 1952 tavaszán (Rákosi 60. születésnapja kapcsán), majd ennek tetőződése az év nyarán (a párt és a kormány vezetésének egy kézben történő összpontosításával) olyan szituációt alakított ki, illetve erősített meg, amelyben az állam,polgári kötelezettségekké nyilvánított terv feladatokhoz történő „viszonyulás" egyúttal a politikai állásfoglalás kritériumává vált. A politikai vezetés igénye a teljesítésről a feladatok túlteljesítése irányában mozdult el. Jellemző, hogy amikor (1952 tavaszán) a mezőgazdasági munkák ütemesen folytak, a vetési előirányzatok teljes egészében megvalósultak, és az enyingi járás a munkák végzésében a megyében a 3. helyen állt, a járási vezetés elégedetlen. 30 Elégedetlen, mert „a tájfekvés alapján" a járásnak első helyen kellene állnia. Az ettől való elmaradás (sok más problémával együtt) „az osztályellenség aknamunkája". Még az egyéni, magatartásbeli hiányosságokat is erre vezették vissza. Ez utóbbi indokok alapján váltották le funkciójából 1952. június 30-án Tunyogi György kislángi vb-elnökhelyettest. 1952 nyara kritikus időszaknak bizonyult!' 1 A termés a termelési biztonság megingásából, de különösen a kedvezőtlen időjárásból adódóan, több mint egy évtized óta a leggyengébb volt. Ugyanakkor az előző évi helyzetet alapul vevő állami követelmények ez évben túlzottnak bizonyultak. Az egy személyhez kötődő centralizált hatalom pedig a „kemény vonal" politikai gyakorlatának érvényesítésére törekedett. Már a nyár folyamán a begyűjtési előirányzatok ellehetetlenülésének jelei mu-