Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

ról mintegy 500 szarvasmarhát, 2 ezer darab sertést vittek el. Ez az állomány a falu összes állatállományának 50%-a volt. A német és magyar parancsnokság újabb támadást készített elő. Ehhez — február végén, március elején — a kislángi és polgárdi út javítását végeztette. A támadás március 6-án hajnalban indult és a déli, délkeleti irányú utakon nagy páncélos erők vonultak a szovjet egységek ellen. E nap 9 óra körül ideiglenes sikert ért el a 6. SS páncéloshadsereg. Lobb-majornál és ettől nyugatra a 12. SS páncéloshadosztály és a szovjet csapatok között heves harcok dúltak, 10 órakor Attila-puszta került német kézbe. Az 1. SS páncéloshadosztály a Kislángtól délre fekvő magaslatokig jutott el, de támadásuk itt elakadt. Ez volt a helyzet Lobb-major, Ödön-puszta vonalán is. A következő napokban a német támadás területet nyert, de március 18-án este újra Kisláng, Nagyláng, Aba, Seregélyes vonalra összpontosították a német—magyar katonákat. Ugyanis a nagy erővel támadó szovjet katonai egységek támadásai azzal fenyegették az itteni német alakulatokat, hogy azokat bekerítik és megsemmisítik őket. A kislángi— kálozi térségben a német 6. SS páncéloshadsereg védett, s vele szemben a szovjet 27. hadsereg támadott, melynek 1, gárda gépesített hadteste Kisláng és Kálóz között 21-én áttörte a német védelmet. E harcok során került Kisláng ismét szovjet kézre, március 21-én.

28 A lakosság március 21-ét követő napokban tért vissza Kislángra. A már első lépcsőben hazatértek politikai szervezkedést kezdtek, s ezek között a koalíciós pártok létrehozása volt a jelentősebb. E pártok a következők: az MKP, az SZDP, a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt. E pártok értekezletei döntöttek áprilisban a községi átalakulásról. Szabó Béla jegyzői minőségben működött ezekben a hetekben. Május elején a pártközi értekezlet Nemzeti Bizottsággá alakult, melynek elnöke a községi bíró, Kovács János lett. Meg kell említenem, hogy a bizottság egy ideig Nemzeti Tanácsnak nevezte magát, így küldte leveleit, így hívta magát a testület. A Nemzeti Bizottság újraszervezte a megbénult községi életet: május 14-én megkezdődött az iskolákban az oktatás, végezték a mezőgazdasági munkákat, zajlott a földosztás. A helyi földigénylő bizottság már áprilisban elkezdte az igénylők összeírását, s mivel a község határában nagybirtok nem volt, így a szomszédos községektől kellett földet igényelnie. Így kaptak a kislángiak juttatott földet Kálóz, Dég, Soponya határában (Ödön-major, Ecsi, Tarnócza). Végül is 252 fő részesült földjuttatásban.

29 * 1945. június 6-án alakult meg a helyi képviselő-testület. A község vezető testületét a községben működő öt politikai párt és a helyi szakszervezet küldöttei alkották. Egy-egy politikai párt 6—6 főt jelölt a testületbe, így az 1944. előtti arányt állították helyre. A küldöttek közül a választást megelőzően tartott pártközi értekezleten kijelölték az elöljárókat, továbbá a községi bírót, a helyettes bírót, a pénzárost és a közgyámot. A községben működő politikai pártok a következő személyeket delegálták a vezető testületbe: a Kisgazdapárt Vass Pált, Kiss Györgyöt,