Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

hogy a vasútat el kell bontani, vagy azon nagyobb mérvű javításokat kell végezni, azt az uradalom saját költségén, kártérítésre való igény nélkül köteles véghezvinni. A vasút, megépítése után jó szolgálatot tett a gazdaságoknak. Meggyorsította a termény szállítást, sőt, lebonyolította a személyszállítást is. A kocsik legnagyobb részét ugyan répaszállításra, illetőleg egyéb terményszállításra alkalmazták, de a Zichy család, az uradalom intézői, sőt a munkásai is igénybe vették a szerelvény végéhez csatolt, külön személyszállításra berendezett, magas oldalkorláttal és alkalmas ülésekkel ellátott kocsit.

1

'

1 * A nagylángi uradalom a századfordulón súlyos anyagi nehézségekkel küzdött. A XIX. század utolsó harmadában az uradalom nagy részének bérbeadása is azt jelezte, hogy a nagybirtokos a korszerű gazdálkodáshoz elegendő tőkével nem rendelkezett. A válság megoldása érdekében a nagybirtokos a kislángpusztai gazdaság eladását tervezte. Zichy János felismerte a magyar parasztság földéhségét, és ezt a maga számára bőségesen kamatoztatta is. A kislángi gazdaságot ugyanis parcellázás útján kívánta értékesíteni, és az erre vonatkozó terveket 1902-re el is készítette. Ebben az időben Fejér megye falvaiban is általánossá vált az elszegényedés, amely eleinte szórványos, majd tömegessé váló kivándorlást eredményezett. Ezért a megyei hatóság is érdeklődéssel figyelte Zichy János parcellázási terveit, és támogatta azt. A nagybirtokosok ugyanis a kivándorlással további munkaerőt veszítettek, és éppen ezért annak megakadályozására tettek lépéseket. 1904-ig Fejér megyéből még csak szórványos kivándorlás volt. A kivándorlók között legnagyobb részt mezőgazdasági munkások, kevés vagyonú földművesek voltak, akik főleg az észak-amerikai Egyesült Államok és Kanada felé vették útjukat, ahová nyilvánvalóan a földéhség vezette őket. Kanadában 160 acre földet kaptak 25 dollár befizetése mellett, azonkívül különböző kedvezményeik voltak. Az 1904. évről szóló alispáni jelentés így jellemzi a kivándorlás okát: „Adót nem fizetnek, gyermekeiket ingyen tanítják, katonáskodniuk nem kell. Akit a föld ott köt le, az többé nem jön vissza, sőt, hazaírott leveleikkel mind többet és többet csalnak ki maguk után."

1

'

1 Az alispán javasolta, hogy a nagybirtokosok több ezer hold földet kisbérletként juttassanak a parasztoknak, mert a tapasztalat is azt mutatja, hogy ezáltal a munkaerőt itthon lehet tartani, de a nagybirtokosok is jobban járnak, mert a kisbérlet magasabb jövedelmet biztosít számukra, mintha egész uradalmakat, vagy többezer holdas gazdaságokat nagybérlőknek adnak át használatra. Zichy János 1902-ben állapodott meg Csizmadia Sándor soponyai jegyzővel a parcellázás és telepítés lebonyolításában. 1903 elején kidolgozott terv szerint megindult a telepítési munka első fázisa. Csizmadia 1903 márciusában már felkereste a sárbogárdi járás népesebb falvait, és a parcellázás érdekében propagandát fejtett ki. Az eredeti terv szerint a lángi uradalomban eladásra került 6000 hold föld, amely Kislángon 4 FMTÉ 22. 49