Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Dani Lukács-Farkas Gábor: Kisláng

Eszerint a Herpahalmon innét lévő barázdától az özállóhalomig terjed a puszta. A bérlő a birkákon kívül még 100 szarvasmarhát, 50 sertést is tartott Kislángon, továbbá 200—200 pozsonyi mérő nagyságú területet vetett el őszi és tavaszi gabonával. A pusztán volt még több szántóföldi terület, de ezeket a bérlő nem használta, és a földeket az urasági jobbágyoknak engedte át. A jobbágyok a bérlőnek a szántóföldek használatáért dézsmát fizettek. A kislángi réteken 200 boglya szénát kaszáltak a béresek a bérlőnek. A bérlő 1767-ben 1000 forint árendát fizetett a Zichy családnak, Kisláng használata fejében/' A következő adatból a pusztán álló épületekre lehet következtetni: a majorban 1 szilárd anyagból álló épület állt, a legelők általában alkalmasak a legeltetésre, az út Dég és Soponya, valamint az Ősi csárda felé járható:' A pusztát a Herpahalomról lehet szemmel tartani. A Herpahalom egy „kerekded verem, melyet Kúthelynek is" neveztek — olvasható a forrásban. 1788-ban a pusztát Selyei Nagy Ignác, székesfehérvári püspök látogatta meg.

6 A leírás szerint ebben az évben 29 katolikus lakos élt Külső (Kis)lángon, amely Belső (Nagy)-Záno filiája volt. A pasztorációt a nagylángi plébános végezte. 1828-ban a lángi uradalom tulajdonosa Zichy János, akinek fiai: János, György, Kamill és Alfréd voltak,' akik atyjuk halála után a birtokot átvették, és 1848-ban is osztatlan állapotban kezelték az uradalmat. Kislángot 1830-ban 152 fő lakta, de 1838-ban már 277 főt találunk a pusztán. 1830-ban a vallási megoszlás szinte egyenlő arányban állt a reformátusok és a katolikusok között. A lakosok valamennyien uradalmi alkalmazottak. 1838-ban 90 keresőt tüntetnek fel, akik cselédek, béresek és pásztorok. 1841-ből tudjuk, hogy Kisláng-pusztán iskola is működött. A tanulók száma 22, a tanító neve: Krausz Mihály. Az iskola épülete jó állapotban volt. Az iskola látogatásáról a szolgabíró számolt be a megyei közgyűlésen. Elmondotta, hogy itt felekezeti megosztottság nincs, a katolikusok és a református szülők ugyanoda küldik gyermekeiket tanulni. A tanító betűvetést, írást, olvasást, számolást, hittant, históriát, földleírást, helyesírást és imádságokat oktatott.

8 1848-ban horvát csapatok Hartlieb tábornok vezetésével benyomultak Lángra és ezzel az uradalmat megszállták. Zichy Aladár 1848 novemberében panaszt tett a horvát katonák vsielkedése miatt az Országos Honvédelmi Bizottmánynál. A katonák ugyanis Zichy Györgyöt — a panaszt tevő testvérét — megverték. Lángon tartózkodtak ekkor a Zichy fivérek: Aladár, János, Kamill és György. Amikor a horvátok újból közeledtek Láng felé, — Roth tábornok vezetésével —, György és Kamill grófok családjaikkal Bécsbe menekültek. 1848. június elején a kislángi és az egyik külmajor cselédjei között a hatóság a hadsereg felszerelésére pénzbeli adományokat gyűjtött. Mindkét említett helységben az uradalmi kasznár szedte össze a pénzt, aki június 7-én 27 forint 10 krajcárt fizetett be a nagylángi falusi pénztárba. A kasznár — ezt a valóban csekély összeget — a következő megható szavakkal adta át a nagylángi bírónak: „vegye a kedves hon e csekély segedelmet szívesen". A következő kislángi és majori lakosok adakoztak a „haza oltárára" legtöbben 20 vagy 10 krajcárt.