Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

hogy ismét bevezeti a soros éjjeli őrséget. A képviselő-testület 1949-ben két éjjeliőr állást szervez, „fizetésük egyénenként 200 kg búza mindenkori hatósági ára lesz". Az éjjeliőrök fizetését az elöljáróság a háztulajdonosokra veti ki. 1949 decemberében végleg a két éjjeliőri állás mellett döntenek. Ezek fizetésének kivetésére és ellenőrzésére háromtagú bizottságot választanak, amelynek kötelessége a „fizetési lajstrom összeállítása és az esetleges panaszok kivizsgálása". A Tordasi Tejszövetkezet kérte, hogy a jégverem fenntartásához a község is — más községekhez hasonlóan — járuljon hozzá. Tekintettel arra, hogy a jég biztosítása közegészségügyi célt is szolgál, a képviselő-testület utasította az elöljáróságot, hogy az 1949. évi költségvetésbe 50 Ft-ot jégverem-hozzájárulási díj címén állítsák be. A járási főjegyző 1948. szeptemberében bejelentette, hogy Járási Tüdőgondozót akar felállítani. A község nehéz anyagi helyzetére hivatkozva felkéri a Népjóléti Minisztériumot a Járási Tüdőgondozó felállítására és berendezésére, amelynek fenntartási költségeihez a lélekszám arányában hajlandó hozzájárulni. A községi képviselő-testület 1949. március 28-i közgyűlésén bejelentette, hogy a Megyei Földhivatal rendelkezésére a földreform során a község nevére telekkönyvezett 30 kh 894 L]-Ö1 területet az Erdőmajor pusztán alakuló közösen termelő szövetkezeti csoportnak adják át. Az átadási feltételeket utólagosan a Vármegyei Termelési Miniszteri biztos fogja megállapítani. A Tordasi Földművesszövetkezet kérte a volt jegyzői javadalmi földek 1946/47. és 1947/48. évi bérletének elengedését. A képviselő-testület az 1950. január 28-i közgyűlésén a közel 400 Ft-os bérletet elengedte, mivel a földművesszövetkezet „a közösségi problémák megoldásánál sok anyagi terhet vállalt". 1953 szeptemberében Tordas határában több mint 400 kh tartalékterület áll rendelkezésre. Ugyanez év szeptember végén pontosan 540 kh tartalékterület van, október végén 478-ból kb. 250 kh nincs bérbe adva. Ugyanez év decemberében 80 kh nem hasznosított területből 40 kh-n vetőszántást végeztek, mint a helyi tanács feladatköreként. 1955 szeptemberében a tartalékterületeket felmond ták, mert az erdőmajori Béke és az újonan alakult Űj Élet Tsz-nek nem akadt elegendő terület rendelkezésére. 1955 júniusában új belépőkkel gyarapodott az Üj Élet Tsz. tagsága, s 1956. áprilisában az utóbbi tsz-ben 60 tag 600 kh-on gazdálkodott. 1956 tavaszán nagy problémát jelent mindkét tsz-ben a takarmányhiány. A község földterülete 1957 tavaszán művelési ágak szerint a következőképpen oszlott meg: szántó 3 390 kh kert 58 kh rét 113 kh szőlő 52 kh legelő 99 kh erdő 55 kh földadó alá nem eső terület 166 kh összesen 3 933 kh A fenti terület 1957. október 31-én, a tulajdonosok szerint a következőképpen oszlott meg: Béke Tsz 755 kh Űj Élet Tsz 1192 kh Egyéniek és belsőségek 944 kh Kutató Intézet 42 kh