Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

Később, 1946. november 18-án az alispán a községtől a működő egye­sületek adatainak nyilvántartását kéri be. A községi elöljáróság jelenti, hogy Tordason alapszabállyal rendelkező egyesület nincs. A Fej ér vármegyei Földbirtokrendező Tanácsa, Székesfehérvár a tor­dasi Községi Földigénylő Bizottság javaslatának felülvizsgálata után 1945. július 18-án meghozta (211/ 1945. sz.) véghatározatát, amely szerint Dre­her Jenő tulajdonát képező 1090 kat. hold 1 437 O-öl területű ingatlanát megváltás útján teljes egészében igénybe veszi. A kijelölt ingatlan ellen­értékében az alkotórészek és tartozékok értéke is bennfoglaltatik a ka­taszteri tiszta jövedelem húszszoros összegében. Az ingatlanon levő élő és holt gazdasági felszerelés értékét becslés útján fogják megállapítani. Az ingatlanok ellenértékének kiegyenlítéséről a Földművelésügyi Miniszté­rium fog intézkedni. A véghatározat ellen a kézbesítéstől számított 8 na­pon belül az Országos Földbirtokrendező Tanácshoz címzendő és a Fejér­vármegyei Földbirtokrendező Tanácshoz benyújtandó panasszal lehet élni. Az uradalom megbízott ügyvédje, Halász János, budapesti lakos fel­lebbezést nyújtott be, amelyben előadja, hogy Dreher Jenő a földmívelés­ügyi miniszter által 1938. július 9-én jóváhagyott ajándékozási szerződés szerint tordasi birtokát részben Hardy Dreher Béláné, részben ifj. Hardy Bélának ajándékozta, s ilyenformán a két ingatlan 1000 kat. holdnál ki­sebb. Az eredeti okmányok bemutatásának felajánlása mellett kéri, hogy Hardy Dreher Bélánét és ifj. Hardy Bélát fejenként megillető 50—50 hold terület felosztását sürgős intézkedéssel tiltsák le. A visszavonuló német katonák a községből lovat, kocsit és sertést vittek el. A Hangya Szövetkezeti Központtól 1000 q búzát, 140 q árpát 70 q rozsot, 350 q zabot, 300 q kukoricát, 350 q babot, 400 db zsákot, 2,6 millió P értékben vittek el. A községgel együttes károk összege megköze­líti az 5 millió pengőt. Fenti nagy veszteségek ellenére a Hangya Központ 1945. július 26-án felszólította a községi elöljáróságot, hogy a felszabadulás előtt a Tordas lakói által felvett 4809 kg rozsot és 1287 kg búzát cséplés után, de leg­később szeptember l-ig természetben hajtsák be. Amennyiben fenti idő­pontig nem adnák vissza, úgy „kénytelenek leszünk követelésünket a köz­ségi elöljárósággal szemben peres úton érvényesíteni." A háborús események folytán a Hangya Központ anyagi helyzete igen megromlott, s a Tordason létesített mintafalut „nem óhajtja fenntar­tani és továbbfejleszteni, ezért kéri a képviselő-testületet a kérdéses in­gatlanok visszavételére." Tordas község és a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet 1946. augusztus 30-án megállapodást kötöttek, amelynek értelmében az 1944. február 28-án kötött adásvételi szerződés alapján 4241 n-öl területű ingatlan minden további kérdezés nélkül telek­könyvileg visszaírassék és bekébe! eztessék Tordas község nevére. A ko­rábbi fenti felek között létrejött adásvételi szerződés a háborús esemé­nyek folytán nem kerülhetett megvalósításra. Az ingatlan adásvétele gaz­dasági lehetetlenülés következtében nem mehetett teljesedésbe. Mindkét megállapodó fél az ingatlan értékét 6000 Ft-ban ismerik el és az ebből eredő illetéket a Hangya Szövetkezet magára vállalta. A Megyei Földbirtokrendező Tanács képviselője 1945. szeptember 28-án jelent meg a helyszínen, hogy a földbirtokreform munkálatairól tá­jékozódjon. A KFB elnöke, Farkas Károly bejelentette, hogy a vázrajzot

Next

/
Thumbnails
Contents