Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

tet szavaz. Egyben a képviselő-testület egyhangúlag kijelenti Farkas Sándor h. jegyző ellen felhozott vádak a valóságnak nem felelnek meg, s ennek bizonyítására a képviselő-testület bármikor kész." Az 1920. május 26-i képviselő-testületi közgyűlésen ismertették a szerződéstervezetet „az uradalomtól adandó házhelyekre vonatkozólag." Ugyanez év augusztusában a képviselő-testület megállapította a község lakossága részére juttatandó házhelyek árát és a juttatás módozatait. A legolcsóbb házhely az egyház és a jegyző részére négyszögölenként 2 K. A több házhely ára 3 K — 4,5 K között váltakozott. Az uradalom a házhelyek kiosztásakor hajlandó volt a községnek 1800 O-Öl területet átengedni, négyszögölenként 2 K-ért. 1924 őszén a képviselő-testület a fenti felkínált területet megvette. Dreher Jenő uradalmából 1921-ben 75 fő 600 H-öles parcellákat kapott 2 K-ért. A kisbérletek akadálya volt, hogy a földeket már elvetették és az illetményföldeket kiosztották, mégpedig az aratók 100, hadirokkantak 20, hadiárvák 15, igénylők 20, harmadosok 115, negyedes burgonya 33 és negyedes répa 31 m. hold. A soproni Posta- és Távirdaigazgatóság a postaügynökségnek postahivatallá való átalakításánál feltételként szabta, hogy a község központi helyen megfelelő nagyságú épületet adjon, amelyben a postahivatal és a postamesteri lakás elhelyezhető lesz. A postamesterség ilyen feltételekkel való felállításáról a képviselő-testület lemondott, mert „a jelen viszonyok mellett amidőn az építkezéshez sem vállalkozó, sem munkás nem kapható, postahelyiségnek és postamesteri lakásnak rendelkezésbocsátására nézve nem tehet ígéretet." 1921 februárjában a képviselő-testület évi 1200 K-t szavazott meg a postakocsijárat biztosítására. Kikötötték, hogy a postakocsinak — kivéve a vasárnapot — mindennap kell járnia. 1922-ben a postaigazgatóság kérte a községet, hogy járuljon hozzá a levélkézbesítő fizetéséhez. A képviselő-testület úgy határozott, hogy a levélhordó a levelezőlapok után 10 fillér, a levelek után 20 fillér darabonkénti kézbesítési díjat szedhet. 1922-ben a postaügynök állásáról lemondott, „mert az eddigi, csekély 63 kor. havi fizetés mellett oly felelősségteljes munkát végezni nem hajlandó. Erre a képviselő-testület a postaügynök havi fizetését 500 K-ban állapította meg. 1925-ben a postától a postaügynök havi 190 000—200 000 korona fizetést kapott, ezért azonban nem volt hajlandó az ügynökséget vállalni. A képviselőtestület 1926. január l-jétől havi 200 000 korona fizetéskiegészítést szavazott meg, mivel a község érdeke volt a postaügynökség fennmaradása, „mert postaügynökség nélkül kénytelenek lennének mindenért Martonvásárra járni." 1941. évig, míg csak postaügynökség működött Tordason, a postaügynök csekély fizetésének kiegészítésére a község havi 24 P-vel járult hozzá fizetéséhez. 1941. október l-jétől a postaügynökség postahivatallá alakult, a postamester a postaigazgatóságtól IV. oszt. postamesteri fizetést kapta. A postamester kérte, hogy a község a havi 24 P segélyt továbbra is folyósítsa. A képviselő-testület fenti havi támogatást csak egy évre szavazta meg. 1946 februárjában a képviselő-testület a postahivatal részére „az óvodai kistermet a hozzátartozó konyhával" átengedte. A Székesfehérvári Gazdasági Felügyelőség 1921 novemberében a képviselő-testülethez azzal a kérdéssel fordult: „A földbirtokreform keresztülvitelét, illetve megindítását közérdekből kívánatosnak tartja-e?" A képviselő-testület határozatilag kimondta, hogy igenis kívánatosnak tartja. A község az OFB által 4,3 hold réthez jutott, hogy az apaállatok tartását biztosítani tudják. A képviselő-testület ezt a rétterületet szerette