Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Lencsés Ferenc: Tordas

A 20. század elején — a már meglevő földmunkásegyletek mellett — Tordason is megalakult a Földmunkás Szakegylet. A vármegyei közgyűlésen elfogadták a Fejér megyei Gazdasági Egylet javaslatát, hogy tiltsák be a Földmunkások Országos Szövetségének működését, hogy ezzel elejét vegyék a további sztrájkoknak. Ez sem tudta megakadályozni, hogy az ún. „derestörvény ellen" 39 tiltakozógyűlés egyikét Tordason tartották. Martonvásárt a Földmunkások és Kisgazdák Szövetsége kerületi csoportjának székhelyévé tették, s az ide tartozó 12 község között Tordas is szerepelt. 1918. november 21-én a Szociáldemokrata Párt Fejér megyei és székesfehérvári szervezete felhívással fordult a földmívesekhez, hogy hozzák létre a földmunkások és kisgazdák helyi szervezeteit. 1918 végén Tordason is szociáldemokrata népgyűlést tartottak. Ugyanez év december elején a Szociáldemokrata Párt tordasi szervezete mintegy százhúsz tagot számlált. 1918 decemberében a földművelésügyi miniszter 15.821/1918. sz. rendelete alapján földigény-jogosultság megállapítására hivatott bizottságot kell alakítani. A községi képviselő-testület a földigény-jogosultságot megállapító bizottságba: saját tagjaiból 7 tagot, „az 5 kataszteri birtokkal nem bírók sorából" szintén 7 tagot választott be. A földművelésügyi miniszter rendelete alapján Tordason is megalakult a Földigénylő Bizottság. Ebben nagy lendületet adott Velinszky László a Székesfehérvár és Vidéke, a Népszava c. újságban a földreformról megjelent cikke. 1919. áprilisában a Kormányzó Tanács rendelete értelmében minden községben meg kell választani a „Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottságot*'. A községi földműves tanács háromtagú bizottságot választott Popelka Pál, Hulaj János és Király János személyében. A községi képviselő-testület 1919. március l-jén elhatározza, hogy a polgárőrséget a községi pénztárból fizeti ki. A polgárőrség díja csak a 3 holdas és a 3 holdon felüli birtokokra lenne kivetendő. A képviselő-testület utasította a községi bírót a polgárőrök fizetésének a községi pénztárból való kiutalványozására. Ugyanakkor elhatározták, hogy 1919. március 1jétől a két fegyveres éjjeliőri állást megszüntetik. A tordasi Munkástanácsot 1919. március 27-én választották meg: Tagok: Podhradszky János, Schlegl Károly, Wiktorin Gusztáv, Csákány Lajos, K. Milichovszky Sándor, Németh János, Kertalja Klucsik Mihály, id. Toman István, Zsakó István, Popelka Pál, Gregó András, Németh Lajos, Pintér Mihály, Tóth Sándor, Áldott Lajos. A Direktórium tagjai: Zsakó István, elnök; Schlegl Károly és Toman István. Eördögh Mihály, kerületi megbízott 1919. április 4-én jelentette a Fejér megyei Direktóriumnak, hogy többek között Tordason is megalakult a tanács és a direktórium. Az 1919. május 5-i képviselő-testületi gyűlésen ismertették a Fejér megyei és Székesfehérvári Közoktatásügyi Bizottság rendeletét, „melynek értelmében az iskolaügyek és a népművelés intézésére és vezetésére minden községi tanács művelődésügyi bizottságot alakít." „A bizottság tagjai tanítókból, fele-fele arányban választandók." „Ezen bizottság intézi az iskolák ügyeit és legelső kötelessége lesz a tanítók illetményeinek biztosítása mellett a népművelési intézménynek jókarbantartása és fejlesztése," A községi földműves tanács megválasztotta a művelődésügyi tanács tagjait: Schlegl Károly, Pöntör Béla, és Ormos Lajos tanítókat, Tóth Józsefet, Habán Istvánt és Bradák Józsefet.