Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

azonban kísérlet történt arra, hogy Felsőcikolát és Zichyújfalut egyesítsék. Ehhez azonban ekkor még a feltételek nem voltak meg, így a terv meghiúsult. A vezető posztokra szándékosan huzamosabb időn át nem szakembert állítottak, ami a közvélemény előtt azt a látszatot keltette, hogy illetékesek a népgazdaságnak ezt az ágát fejleszteni nem tudják, ugyanakkor a gazdasági eredménytelensége!, a vezető nyakába lehet varrni. Persze nagy felelőtlenségnek kell nyilvánítani az illetékesek részéről azt, hogy a funkciót egyáltalán vállalták, hisz mérhetetlen anyagi és morális kárt okoztak a gazdaságban. Peszterlerer Miklós után Zsiák Pál lett az igazgató, aki kb. egy évig irányította a gazdaságot. Zsiák Pál Tükrösmajorba került Felsőcikoláról. Ezután a Földművelésügyi Minisztérium küldött Felsőcikolára igazgatót, aki 1954 tavaszán érkezett, de ősszel el is távozott a gazdaságból. Utána Papp Bálint következett, aki 1957 tavaszáig volt. itt, majd Bagaméri István, az agárdi gazdaság megalakulásáig irányította Felsőcikolát.

31 1945 után a fejlődő falurész — (ellentétben a régi településsel, amely a vasútnak az Adony felé eső részén volt) — a vasút másik oldalán épült és Velence felé húzódott. 1945—1952 között 190 lakóházat építettek fel. 1945—1947 között az építkezést uradalmi épületek elbontásából nyert anyagból végezték, 1948-tól azonban a Szövetkezeti Hitelintézet építési kölcsönt nyújtott az építkezőknek.

02 FORRÁSOK 1 Fejér megye természeti földrajza. Pusztaszabolcs. Kézirat. (FML) 2 Fejér megyei helységnevek etimológiája. Kézirat. (FML) 3 Fejér vm. lt. Alispáni iratok. Monográfia Pusztaszabolcs. (FML) 4 FML. Pusztaszabolcs község képviselő-testületi jk. 1926. aug. 31., és 1930. nov. 22. 5 Károly János: Fejér vármegye története. (Szfvár, 1904). 5. k. 297. old., és 3. k. (Szfvár, 1899) 52—56. old. 6 U.et.C. F. 60. N. 59. A. 1689. 7 OL. Zichy cs. lt. F. 79. N 2, 3, 5, 7, 8, 10. A. 1699—1719. 8 Uo. ua. F. 79. N. 12. A. 1719. 9 Ua. uo. N. 24. A. 1744. 10 Fejér vm. lt. Dikális összeírás. A. 1774—1775. Szabolcs. 11 Zichy cs. lt. F. 79. N. 49. A. 1766. 12 Uo. F. 79. N. 57. A. 1769. 13 Fejér Megyei Történeti Évkönyv 5. k. Székesfehérvár, 1971. 316. old. 14 Magyar Statisztikai Szemle. 1938. 3. sz. 258. old., KSH. Népmozgalom főbb adatai 1828—1900. Dunaújvárosi járás. Pusztaszabolcs. 15 Fejér vm. lt. Nemesi közgyűlés iratai. (Iskolatörténeti iratok gyűjteménye.) 1841— 1273. sz. 16 Alispáni iratok. Monográfia — Pusztaszabolcs. 17 Fejér vm. lt. Főispáni iratok, 1899. 43. sz. 18 Székesfehérvár és Vidéke c. újság, 1901. aug. 6. 19 Uo. Monográfia — Pusztaszabolcs. 20 Fejér vm. adóközségeinek területe és kat. tisztajövedelme (1909. V. tc. alapján) Pusztaszabolcs. Nyomtatvány FML. 21 Fejér vm. lt. Alispáni iratok, 1903. 7674. sz. 22 Uo. ua. Alispáni községvizsgálati jk. 1900. dec. 19. 23 Alispáni iratok. Monográfia, Pusztaszabolcs. 24 Uo. ua. 25 FML. Fejér megyei Direktórium iratai, 1919—1111. sz. 26 FML. Pusztaszabolcsi község iratai. Képviselő-testületi jk. 1919. okt. 6. 27 Uo. Monográfia, Pusztaszabolcs. 28 Uo. ua.