Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

A község kiadásainak fedezésére elég nagy összegű pótadót vetett ki. 1919-ben a pótadó 57% volt, de ez a későbbiekben változott: 1921-ben 20, 1922-ben 32% volt. 1924-ben a belügyminiszter elrendelte, hogy a községi pótadó maximuma 50% lehetett. A pusztaszabolcsi elöljáróság 1928. október l-jén azt jelentette, hogy ezzel az összeggel a község képtelen magát fenntartani. A községi bevételeket ezután is az állami adóalap után kivetett községi pótadó alkotta. 1930-ban az állami adóalap 52 558 pengő volt, de ez Alsócikola elcsatolásával 33 166 pengőre csökkent. A községi pótadó százalékát a költségvetésben mutatkozó hiány szerint szabták meg. Ez 1940ben 68, 1943-ban pedig 113%-os volt." A községi jövedelemhez a vadászati jog bérbeadásával is hozzájárultak. A községben három önálló vadászati jogot képviselő terület volt: a Fould-Springer uradalom, Holczer Lajos bérgazdasága és Tóró Tivadar bérgazdasága. Fould-Springer uradalomban vadőr nem yolt. A felügyeletet a vadászati területen az éjjeliőrök látták el. A vadértékesítés (nyulak és foglyok) élve történt. Holczer Lajos bérgazdasága azonban 3 vadőrt alkalmazott. Itt évente 500 lőtt vadat értékesítettek. Tóró Tivadar bérgazdaságában 1 vadőr volt. Itt évente 200 lőtt vad került eladásra. A községi 1500 kat. holdas vadászterületet Boór Emil bérelte. 1927-ben 350 vadat lőttek ki. Halászati joga a Holczer Lajos bérgazdaságának volt.

48 A törpe- és kisbirtokosok földje enyhén dombos fekvésű, anyaga homokkal kevert agyag és ezért is jó termőföld. Tagosítás nincs, kizárólag a vitézi telkek vannak egy tagban. A dűlőknek nevei nincsenek. 1927. évben 1 kat. hold ára 800—1000 pengő volt. A kisbirtok fő terménye a búza, a tengeri és a rozs. A búzát két szántás után vetik el. Nemesített vetőmagot 1935 körül még kevesen használtak. Műtrágyát nem alkalmaztak. Az istállótrágya részére trágyagödröt készítenek, de a trágyát nem kezelik. Egy hold földre kb. 80 mázsa trágyát hordanak, s azt mindjárt alá is szántják, A kisbirtokosok tulajdonában 3 cséplőgép, 1 traktor és 3 vetőgép volt. A cséplőgépek közül 2 bércséplőgép, egy pedig a gépszövetkezeté. A cséplés 3 benzinüzemű cséplőgéppel történik. Kézi vagy járgányos cséplőgép vagy lónyomtatás a harmincas években már ismeretlen. A gabonakeresztet 18 kévéből rakják. A nagyobb gazdák aratókat alkalmaztak. Bérük a tizedik rész volt. A kisgazdák összesen 8 gazdasági cselédet alkalmaztak. A kisbirtok termésátlagai: búza 8 m, rozs 6 m, árpa 9 m, zab 5 m, tengeri 15 m, burgonya 40 m kat. holdanként. A kisbirtokosoknak szőlei, rétjei nem voltak. A legelőtársulat közlegelője 25 hold 1288 n.-öl. A társulat 1925-ben alakult. Közlegelőre 53 számos állat járt. A legelőt tavasszal megfogasolták. A legelőn egy kút van. A legeltetési díj tehenenként 17 pengő. Legeltetési joggal nem bírók jószágaikat a legelőre nem hajthatták ki. Gyümölcstermelésre a község területe alkalmas. Különösen jól megterem a francia barack. Gyümölcstermeléssel vagy kertészettel azonban a lakosság a szükségesen túl nem foglalkozott. A kis- és törpebirtokosok földjei