Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

jén őrizetbe vett. Az őrség határozott fellépésére az állomás többi alkalmazottja a munkát felvette, a fűtők és a mozdonyvezetők augusztus 4-én reggel a szolgálatot megkezdték;'

0 A község az adonyi orvosi körhöz tartozik. 1922-ben az Adonyban lakó körorvos lakbéréhez Pusztaszabolcs évente 540 koronát adott. A pusztaszabolcsi képviselő-testület 1925 elején hozott határozatot, mely szerint a község kilép az adonyi orvosi körből és külön községi orvosi állást szervez. A megyei törvényhatósági bizottság azonban ezt a határozatot megsemmisítette, mivel nem tartotta a községet anyagilag eléggé erősnek arra, hogy önállóan el tudja az orvost tartani. 1928. május 7-én azonban arról kapunk hírt, hogy a község orvoslakást vásárolt.

37 1928 végén felmerült a községben a gyógyszertár felállítása. Vajda Gyula, adonyi gyógyszerész megígérte a községnek, hogy fiókgyógyszertárat szervez Pusztaszabolcson és azt a szükséges szerekkel ellátja. A Népjóléti Minisztérium a fiókgyógyszertár szervezéséhez hozzájárult. Vajda Gyula Pusztaszabolcsra a gyógyszertár kezelőjének vejét küldte ki, aki 1931-ben az üzletet önállósította:

18 1940. december elején megszervezték a pusztaszabolcsi egészségvédelmi kört. A községben helyiségeket rendeztek be a védőnő számára, aki tanácsadást végzett. A védcmő lakbérét a vármegye fedezte. Ez évi 300 pengőt tett ki. A tanácsadó helyiség évi bére 200 pengő volt.

39 1928 végére a pusztaszabolcsi vasútállomás épületébe a Bicskei Villamos Rt. bevezette a villanyt. A községi jegyző kérte, hogy a községházát, a jegyzői lakot szintén lássák el elektromos árammal, hiszen ezek az épületek az állomás épületei közé voltak beékelve. Ezt hamarosan meg is valósították. 1929. április elején ismertetésre került a villamos társaságnak az ajánlata a község belterületének villamosítására. Ez a társaság azonban már a Fejér Megyei Villamossági Rt. volt. A község beleegyezését adta ahhoz, hogy a közdűlő utakon a részvénytársaság végig vezesse azt a magasfeszültségű vezetéket, mellyel Pusztaszabolcs, Perkáta, Dunapentele, Rácalmás, Adony, Iváncsa községeket árammal látja el. A felsőbb szervek nem engedélyezték, hogy Pusztaszabolcson a középületeket villanyvilágítással lássák el, így csak a magánházakba történt meg bevezetése. 1940 elején került sor arra, hogy a középületeket és az utcákat is ellássák villanyvilágítással. 1940. július 26-án jelentették be a községi közgyűlésen, hogy a közvilágítás a községben megkezdődött.

10 1929 februárjában Adony község elöljárósága azt tervezte, hogy Pusztaszabolcs és Adony között autóbusz-közlekedést szervez. A pusztaszabolcsi képviselő-testület a tervezetet felkarolta és anyagi támogatást ígért a közlekedést szervezőknek. Az autóbusz-közlekedés a két község között 1930 folyamán megvalósult. 1930 őszén a község engedélyt kapott hetivásár tartására. Erre feltétlenül szükség volt, hiszen a lakosság nagy része: a vasutas, az iparos, a kereskedő, a napszámos családok az élelmiszerszükségleteiket a környező községekben szerezték be, ugyanakkor a kisbirtokosoknál eladatlan termékek halmozódtak fel. Az elöljáróság 30 km-es körzetbe lévő települések önkormányzatát megkérdezte a hetivásárnyitással kapcsolatban. A megérkezett válaszok értelmében a hetivásári napokat péntekre tették. A