Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Pusztaszabolcs
nincsen. Szabolcsi-tó a községtől 1 km távolságra nyugatra, Fould-Springer Mária birtokán volt. Területe 1 hold 800 n.-öl. Csapadék és talajvízből táplálódik. A GyÖrgymajori-tó a Szabolcsi-tó tőszomszédságában volt. Területe 2 hold 600 n.-öl. Forrásból táplálódik. 3 A község neve 1302-ben tűnik fel. A megkülönböztető szerepű Puszta előtag az országos helységnévrendezés során került a helységnévbe. A Szabolcs helységnév a tisztázatlan etimológiájú magyar Szabolcs személynévből keletkezett. E nevet viselte Árpád fejedelem egyik rokona is. 3 A község neve 1898-ban lett Pusztaszabolcs. Meg kell mondani, hogy a Puszta előtag igen szerencsétlen választás volt a törvényhozás részéről. A községi vezetőség is tiltakozott a Puszta előtag miatt, és sokáig a Szabolcs nevet használta. 1926. augusztus 31-i községi közgyűlésen a képviselő-testület kérte a Pusztaszabolcs községnevet Űj Szabolcs névre változtatni. A községi határozatot a megyei törvényhatósági bizottság elfogadta és pártoló véleményezéssel küldte meg a belügyminiszternek. A miniszter azonban a javaslathoz nem járult hozzá: azzal érvelt, hogy a község már az elmúlt évszázadban is a Pusztaszabolcs nevet viselte/' Az Árpádok korában Pusztaszabolcs Adonyhoz tartozott és királyi ménesbirtok volt. A mai Szabolcspusztának Zabos, Cikolapusztának Csikóalja volt a neve. Zabos egy ideig Csák-birtok volt. 1302-ben a székesfehérvári káptalan és a dudari Csák testvérek megosztozkodtak Zaboson. Később Zsigmond király Borbála királynénak adományozta az egész birtokot, melyet 1424-ben oklevélbe is foglaltak. 1463-ban Mátyás király ideiglenesen Szakolyi Péter temesi ispánnak adta, de a következő évben már Magyar Balázsnak, a felsőrészek kapitányának, valamint öccsének, Kelemennek adományozta. Magyar Balázs egyetlen leánya, Benigna örökölte. Magyar Benignával a birtok a Kinizsi — majd a Horvát családra szállt. 1650-ben a Zichy családé lett. A török után a puszták a Zichy családé maradtak. 5 A 17. század második harmadában Szabolcs faluban 80 házban laktak szerb parasztok. Ez a népes falu a török és a magyar földesúrnak egyaránt adózott: a török földesúr Budán lakott, akinek házanként a parasztok évente 1 forintot, minden bárány vagy juh után 1 dénárt, a terményekből tizedet, és Szent György-nap táján (április 24.) két bárányt adtak. A magyar földesurat, (Zichy István) keresztény úrnak nevezték, akinek összesen évenként 13 tallért fizettek a szerb jobbágyok. A magyar földesúrnak fizetett adó — csekély összege miatt — szinte csak jelképes szolgáltatásnak tekinthető. 6 Zichy István a birtokból beszedett adóból megállapíthatta, hogy földesúri hatalmát a szerb parasztok elismerik. Ugyanakkor érdeke volt ez a jobbágyságnak, sőt a török földesúrnak is, mivel ezzel megvédték a falut a magyar hajdúk dúlásaitól. Legalábbis ezt a gondolatot sugallta a török is a szabolcsi, cikolai, dajai jobbágyok-