Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pusztaszabolcs

nincsen. Szabolcsi-tó a községtől 1 km távolságra nyugatra, Fould-Sprin­ger Mária birtokán volt. Területe 1 hold 800 n.-öl. Csapadék és talajvíz­ből táplálódik. A GyÖrgymajori-tó a Szabolcsi-tó tőszomszédságában volt. Területe 2 hold 600 n.-öl. Forrásból táplálódik. 3 A község neve 1302-ben tűnik fel. A megkülönböztető szerepű Pusz­ta előtag az országos helységnévrendezés során került a helységnévbe. A Szabolcs helységnév a tisztázatlan etimológiájú magyar Szabolcs személy­névből keletkezett. E nevet viselte Árpád fejedelem egyik rokona is. 3 A község neve 1898-ban lett Pusztaszabolcs. Meg kell mondani, hogy a Pusz­ta előtag igen szerencsétlen választás volt a törvényhozás részéről. A köz­ségi vezetőség is tiltakozott a Puszta előtag miatt, és sokáig a Szabolcs nevet használta. 1926. augusztus 31-i községi közgyűlésen a képviselő-tes­tület kérte a Pusztaszabolcs községnevet Űj Szabolcs névre változtatni. A községi határozatot a megyei törvényhatósági bizottság elfogadta és pár­toló véleményezéssel küldte meg a belügyminiszternek. A miniszter azon­ban a javaslathoz nem járult hozzá: azzal érvelt, hogy a község már az elmúlt évszázadban is a Pusztaszabolcs nevet viselte/' Az Árpádok korában Pusztaszabolcs Adonyhoz tartozott és királyi ménesbirtok volt. A mai Szabolcspusztának Zabos, Cikolapusztának Csikó­alja volt a neve. Zabos egy ideig Csák-birtok volt. 1302-ben a székesfehér­vári káptalan és a dudari Csák testvérek megosztozkodtak Zaboson. Később Zsigmond király Borbála királynénak adományozta az egész bir­tokot, melyet 1424-ben oklevélbe is foglaltak. 1463-ban Mátyás király ideiglenesen Szakolyi Péter temesi ispánnak adta, de a következő évben már Magyar Balázsnak, a felsőrészek kapitányának, valamint öccsének, Kelemennek adományozta. Magyar Balázs egyetlen leánya, Benigna örö­költe. Magyar Benignával a birtok a Kinizsi — majd a Horvát családra szállt. 1650-ben a Zichy családé lett. A török után a puszták a Zichy csa­ládé maradtak. 5 A 17. század második harmadában Szabolcs faluban 80 házban laktak szerb parasztok. Ez a népes falu a török és a magyar földesúrnak egy­aránt adózott: a török földesúr Budán lakott, akinek házanként a parasz­tok évente 1 forintot, minden bárány vagy juh után 1 dénárt, a termé­nyekből tizedet, és Szent György-nap táján (április 24.) két bárányt adtak. A magyar földesurat, (Zichy István) keresztény úrnak nevezték, akinek összesen évenként 13 tallért fizettek a szerb jobbágyok. A magyar földes­úrnak fizetett adó — csekély összege miatt — szinte csak jelképes szol­gáltatásnak tekinthető. 6 Zichy István a birtokból beszedett adóból meg­állapíthatta, hogy földesúri hatalmát a szerb parasztok elismerik. Ugyanakkor érdeke volt ez a jobbágyságnak, sőt a török földesúrnak is, mivel ezzel megvédték a falut a magyar hajdúk dúlásaitól. Legalábbis ezt a gondolatot sugallta a török is a szabolcsi, cikolai, dajai jobbágyok-

Next

/
Thumbnails
Contents