Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

kátai munkások a szentlászlói uradalomban és a vízszabályozásnál egyaránt elégedetlenkedtek. A munkaadók azonban gyorsan intézkedtek és az elégedetlenek egy részét elbocsátották, míg a zöme meg tudta keresni kenyerét. Az uradalom ekkor bérletben volt és Strasszer Zsigmond kezelte. 1900-ban viszont Győry Terézián kívül tulajdonos volt Szapáry László is, aki házasság révén került a nagyperkátai kastélyba és a kisperkátai uradalom birtokába/' A községben uradalmi iskola működött, ahol 1897-ig Paulovits Alajos 34 éven át tanított. Paulovits később is a községben maradt, mert 1900ban az elöljáróság tagja volt. Paulovits másokkal együtt közművelődési előadásokat is tartott az érdeklődők előtt. 1897-ben például Posits Mihály plébános a mohácsi vészről beszélt, Paulovits pedig természettudományos témát adott elő. 1900-ban a község lakói közül mindössze 12 főnek volt választói joga, és a felmérés szerint valamennyien kormánypártiak voltak. 1905. június 19-én a képviselő-testületi ülésen a várható aratósztrájk meggátlásáról tanácskoztak és erről határozatot is hoztak. Nem telt el három hét, amikor 80 aratómunkás letette a munkát a belmajori részben. Az uradalom vezetői szerint a sztrájk a Rácalmás—Hangoson keletkezett munkamegtagadás hírére robbant ki. Az 1905—1906. évi földmunkás- és ipari munkásmozgalmak Keletdunántúlon az uradalmaknak, az ipari és kereskedelmi vállalkozásoknak egyaránt anyagi hátrányt hoztak. A tőkésosztály képviselői a vármegyei törvényhatósági bizottságot hívták segítségül a sztrájkok és a bojkottok ellen. A vármegyei közgyűlésen elvi megállapodás született arról, hogy a sztrájkok, vagy a bojkottok által határidőre nem teljesített szerződési vagy szállítási kötelezettségek miatt a vállalkozót, vagy az uradalmat anyagi hátrány nem érheti. Külön kitér a határozat, hogy a hatósági építkezéseknél, általában a hatósági munkáknál, szállításoknál a határidőnek a sztrájk miatti eltolódása nem okozhat kárt a tulajdonosoknak. A kisperkátai közgyűlés 1905. július 19-én szabályrendeletet alkotott a sztrájkok által okozott munkakiesések kérdésében. A közgyűlés az uradalom érdekében kimondotta, hogy a „vállalkozóval szemben a munkásai által rendezett sztrájk vagy bojkott által okozott vétlen késedelem, a vállalkozónak határidő meghosszabbítására igényt ad. A határidő-meghosszabbítás mérvét a beállott vétlen késedelem mérvéhez képest a szerződő közhatóság állapítja meg."

4 A község határában fekvő gróf Szapáry László-féle uradalmat 1904 óta Kuffler Benjámin bérelte. A bérlő akkor is megmaradt, amikor az uradalmat az első világháború idején Szapáry eladta a Földhitelbanknak. A Kuffler-féle bérleti szerződés 1924. október l-ig volt érvényes. Kuffler Benjámin 1912-ben a község határában ipari szeszgyárat létesített. A szeszgyártáshoz szükséges cukorrépát a béruradalomban termelték meg, s ehhez nagyobb tömegű munkaerőt alkalmazott. 1921-ben 837 kat. holdon termelte a béruradalom a nagyon munkaigényes cukorrépát.

5 1910-ben Kisperkáta képviselő-testülete Lászlómajorban 50 hold földet megvásárolt. Lászlómajor egyébként 272 magyar hold területét felparcellázták, amelyet parasztok vásároltak meg.

H