Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

csak hosszas rábeszélés után ajánlották meg a 150 holdat. A haszonbérleti bizottság a nagyperkátaiaknak a zirci apátság uradalmából. — a mélykúti és bernátkúti részekből — 264 holdat igényelt. Az idő azért is sürgetett, mert az igénylők 1921 tavaszán a földeket már be akarták vetni. 1923-ban azonban a vagyonváltságként, leadott földek hasznosítása került napirendre. Tisztázni kellett az uradalmak kegyúri terheit is, illetve ki viselje a terheket, ha a nagybirtok megcsonkul. Győry Teréz kisperkátai 4800 kat. holdas, és a nagyperkátai 136 kat. holdas föld vagyona tartotta fenn a nagyperkátai katolikus templomot, a plébániát, a zárdát, a kórházat, a leányiskolát és a kisperkátai katolikus iskolát. Ugyanis kiderült, hogy a vagyonváltságos földek nem viszik magukkal az új tulajdonoshoz a kegyúri terheket. A kérdés rendezése azonban egy ideig függőben maradt. Győry Teréz azt javasolta, hogy a vagyon váltságot pénzben róhassa le, és ne kelljen földterületet leadni. Ez azonban ellenkezett volna a kormányzati elképzelésekkel, melynek célja éppen a földreform volt, hogy ezzel a szociális feszültséget mérsékelje. Ellenszegült a földreformnak a Földhitelbank Rt. is. A pénzintézet a kisperkátai birtokot az első világháború idején vette Szapáry Lászlótól. Az a vélemény alakult ki. hogy az háborús szerzemény, így azt teljes egészében (4721 kat. hold) igénybe kell venni. Mivel az ingatlan bérletben volt, így a részvénytársaság mentességi okot sem tudott felhozni. A haszonbérlet 1924. október l-jén járt le. Egyetlen indok a reform ellen az volt, hogy a bérleten az ugyancsak kisperkátai határban lévő szeszgyár nyersanyagszükségletét termelik meg. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság mérlegelte a nagybirtokosok érvét, de csak azok egy részét tekintette tárgyalási alapnak. 1800 kat. holdat; megváltott a Földhitelbank Rt. ingatlanából, de sor került a Győry Teréz-féle uradalomra is. Elsősorban a házhelyek kialakítását vitték végbe. A sárosdi út két oldalán 32 kh. 500 n.-öl került parcellázásra és itt 500 n.-öles házhelyeket alakítottak ki. Összesen 264 házhely kiosztása történt meg. A Földhitelbank földjének felosztása során feleslegessé váltak a gazdasági cselédek. A tárgvaló bizottság álláspontja az volt. hogy a szerződés nélkül maradt cselédekről gondoskodni szükséges. A bank birtokából ugyanis középbirtokokat kívántak kialakítani. Az új birtokosoknak kötelezővé tették, hogy a holdak arányában vegyék át a gazdasági cselédeket is. Ha az elképzelés nem valósul meg, úgy a vagyonváltságos földből és a házhelyből kell akkora területet adni a cselédségnek, hogy megélhetésük biztosított legyen. A törpe- és a kisbirtok átlagnagyságát az OFB 5 kat. holdban állapította meg. Ez azt is jelentette, hogy az igényjogosult gazdaságát erre a földnagyságra lehetett kiegészíteni, de ha valakinek 3-nál több gyermeke volt, vagy 50%-os, ill. ennél is magasabb százalékú hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, arany vagy ezüst vitézségi érme van. legalább egyévi tűzvonalbeli szolgálatot igazol, vagy hadifogságban volt, további egy holddal növelhette meg gazdaságát. Ezenkívül az OFB kérte a földhöz juttatottak választmányát, tegyenek javaslatot arra, kiket tartanak érdemesnek, hogy a reform során 10—15 kat. hold földet kapjanak. Középbirtok létesítésére szóba jött és egyben jelentkezett Nagyperkátán Keserű István, Suppán Kornél, Vitt