Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

is vállaltak. A Kommün első, bár ideiglenes községi hatalmi szerve 1919. március 30-án megalakult, amikor 15 munkás (földmunkás) és 15 tagú paraszt — (kisbirtokos) — tanács jött létre. Tanácsköztársaság helyi vezető testülete, a Munkás- és Földmíves Tanács választása április 11-én végbement. Tanácstagok a következők lettek: Szigeti István, Juhász János, Kis János, Szakács József, Rideg József, László Imre, Tepszics Ferenc, Móker József, Bogó Gergely, Németh György, Pulay Gergely, Pinke József, Barics Mátyás, Ujfalusi János, Knollmáhr János, Berényi Mihály, Mayer István, Mérei Gergely, idős Móker János, T. Kovács István, ifj. Bernát Mihály, Tepszics István, Jankovics Mihály, Horváth István, B. Móker János, Mayer Ferenc, Sztanó Mihály, Sterczel József, György Gyula, László Mihály, Tiffinger Sándor, Simon István, Mosonyi József, P. Tóth István. Bezerédi István, Király János. Tiboly István. Póka István, Varga Ferenc. A községi intézőbizottság négy tagból állt: idős Móker János, Tepszics Ferenc, László Mihály, Szakács József. Az intézőbizottság április 8-án alakult meg. Április 13-án Móker János helyett Pavlicsek József lett a községi intézőbizottság tagja. A megyei intézőbizottságnak Nagyperkátáról György Gyula tanító volt a tagja, aki még 1919. augusztus 3-án is részt vett Székesfehérvárott a bizottság utolsó ülésén.

13 * A proletárdiktatúra leverése után Perkátán is keresték a rendszer helyi vezetőit, 1919. augusztus 14-én Adonyból egy román főhadnagy 7 tagú katonai kísérettel érkezett Perkátára. A főhadnagy kommunisták után kutatott. A források szerint 25 kommunista egyént keresett a román járőr. A fehérek augusztus 25-én vonultak be a községbe, akik ugyancsak a kommunistákat akarták elfogni. Október 8-án Dunaföldvár felől érkezett Perkátára a nemzeti hadsereg egy zászlóalja és egy tiszti százada. A katonaság október 11-én Ercsi irányában távozott a községből. A hatóságok a katolikus tanító, György Gyula, ellen indítottak támadást, aki \ a fehérkülönítményesek elől elmenekült Nagyperkátáról, 1919. augusztus 28-án a nagyperkátai képviselő-testület kizárta tagjai sorából Grünbaum Benedeket. A kizárás indoka, nevezett baloldali politikai magatartása. Grünbaum Benedek a kizárás ellen fellebbezett, de a megyei törvényhatósági bizottság helybenhagyta a kizárást. Az 1886. 22. tc. 90 §-a ugyanis kimondja, hogy a képviselő-testületnek autonóm joga annak megítélése, hogy saját tagjai erkölcsi és politikai magatartása felett határozzon. Később György Gyula visszatért Nagyperkátára, akit a Tanácsköztársaság alatti szerepléséért állásvesztésre ítéltek. Ugyanakkor 1920. november 30-án a községi képviselő-testület György Gyulát visszafogadta a tagok közé. 1921. február elején a székesfehérvári katonai körlet parancsnokságához is az a hír érkezett, hogy György Gyulát a községi képviselő-testületbe beválasztották. A katonai nyomozó szervek ebből a tényből azt a következtetést vonták le, hogy mindez azért történhetett, mert Nagyperkátán még mindig baloldali politikai maga-