Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)
Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)
akiknek „előpénzt" fizetlek. Erre már 1848. május 13-án sor került, amikor lovas önkénteseknek fejenként 50 váltóforintot fizetett ki a községi pénztár. 1849. augusztus 8-án 72 önkéntest toboroztak Perkátán. 10 1850-ben a tőkés társadalmi fejlődés elején Nagypevkátán 355 házban 2486 fő lakott. A lakosság zöme magyar és nincs senki, aki a horvát nemzethez tartozónak mondta volna magát. Külön tüntették fel a községben élő 66 cigányt, 27 zsidót. Ugyanekkor a kisperkátai lakosság még elég gyér; és mindössze 13 fő. Ezek az állandó lakosok, de 1850-ben 468 idénymunkást találunk a kisperkátai uradalomban. Kisperkátáról írta Fényes Elek. hogy ..igen szépen elrendezett és jövedelmes puszta, nagy gazdasággal és kitűnő birkatenyésztéssel". Nagyperkátáról pedig Fényes azt jegyzi meg, hogy egykori dalmát lakói elmagyarosodtak, s Nagyperkátához tartozik még Kisperkátán kívül Barátlakás is. A tőkés nagybirtok gazdálkodásának kiépítése mind több major létesítését követelte meg. 1863-ban már Bárány járás. Forrás, Selymesmajor, Vastaghalom, külterületi lakott helyek is léteztek. Közülük azonban csak Kisperkáta népessége fejlődött. 1856-ban 470 lakosa volt. akik szinte valamennyien az ötvenes évek elejétől költöztek ki a pusztára. A község sorsdöntő eseménye a jobbágyi illetőségű földek és a nagybirtok elkülönítése volt. Ez 1859-ben ment végbe. A parasztoknak 4737, a nagybirtokosnak, Győry Lászlónak pedig 8993 kat. holdat különítettek el. A 4737 hold parasztbirtok 231 gazda kezébe került. Ügy tűnik, hogy a legelőelkülönítés nehezen ment, és csak hosszas pereskedés után sikerült. A közös legelő 2227 hold volt. Az uraság 1 jobbágytelek után 6 hold legelőt akart átadni a parasztoknak, viszont a parasztok igénye telkenként 13 hold volt. Végül is az úrbéri törvényszék 8 holdat ajánlott meg. Az ítélet 1859. április 18-án történt. Az uradalom Kisverkáta körül alakította ki gazdaságát, ott parasztbirtok nem volt, 1869-ben Nagyperkátán 100 holdon felüli birtok négy működött, amelyek középgazdaságok, és létrejöttük a tőkés fejlődés eredménye 25 és 100 hold közötti birtok 57 volt. Itt tömörültek az egésztelkesek, illetve az azon felüli vagyonnal rendelkező gazdák. 1860ban 67 egésztelkes gazda volt. 10 és 25 holdas gazdaság 127 működött. Itt a fél telkes jobbágyokat találjuk. A 10 holdon aluli gazdaság pedig 187. Itt tömörültek a volt negyed telkesek, a kisházasok. Zömét ennek a kategóriának a kisházasok adták. A lakosság 1869-ben Nagyperkátán 3159 fő volt. Kisperkátán pedig 671. A. gazdasági fejlődés Kisperkátán szembetűnőbb. Általában a technikai felszerelésben járt az élen a nagybirtok. Az említett évben a juhtenyésztés virágzó, hiszen az uradalomban 14 ezer darab juhot tartottak, A sertéstartás ezekben az időkben kezdett kifejlődni: Mindenesetre 1300 darabot tenyésztettek a sertésekből Kisperkátán, míg a faluban mindössze 800 darab volt belőlük. Igavonásra a lovat alkalmazták: Nagyperkátán 600, az uradalomban 50 darab lovat tartottak. A gazdák legelője 438, az uradalomé 2594 hold volt. A gazdák a kapott legelő egy