Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

gróf Szapáry Géza felesége lett. Felicitást gróf Hunyadi Imre vette feleségül, a perkátai uradalmat a 20. század első felébon 1936-ig Győry Terézia kezelte. Győry László 1882. március 30-án halt meg. A jezsuita rend megszüntetése után a perkátai kegyúri terhekről egyideig nem történt intézkedés. A perkátai plébános, Aranyossy Mátyás a templom és a plébánia épületeiről 1775-ben helyzetképet adott. Eszerint a jezsuiták új plébánia építésébe kezdtek: a falak el is készültek, az épületfát beszerezték. A templom restaurálását is megkezdték. A régi plébánia épülete beomlással fenyegetett, 1775. május 9-én a magyar udvari kamara állástfoglalt az építkezés folytatása mellett, és az új földesúr kötelességévé tette azt. Az udvari kancellária is érdeklődött a perkátai építkezések felől: meg akarta tudni, mekkora összeg szükséges a megkezdett munkák befejezéséhez és a cassa parochorum erre a célra tudna-e 3 ezer forintot adni. A plébánia épülete siralmasan gyenge állapotban volt, de a templom is. Omladozott, holott 20 esztendeje készült el. Persze az akkori építés során számos hiba történt. A templomot építő kőműves mester 1758. július 22. körül meghalt. Az ispán a templom építésének folytatására azt a fehérvári mestert vitte ki, aki a szentágotai templomot is építette. A fehérvári kőműves némi változtatást kívánt az épületen eszközölni: például az északi oldalon lévő két ablakot berakni, a déli oldalon lévő 4 ablakot pedig nagyobbítani; a sekrestyére egy ajtót vágni, az oszlopokat pedig teljesen újra készíteni. Az új kőműves tehát a régi mester által elkövetett hibákat ki akarta javítani. Az új kőműves által végzett munka minden szemlélődőnek tetszett, és a hibákat 4—5 nap alatt kijavította. Hamarosan elkészült a bolthajtás, ami után a kórus építéséhez fogtak. (A perkátai kastély építését is 1758 nyarán kezdték meg.) 1776. január 8-án szakértők mentek Perkátára a helybeli plébános által felvetett kérdések megvizsgálására, ill. megválaszolására. Magukkal vittek két kézművest: Rider János kőművest, Burger András ács mestert, akik a költségvetést elkészítették és megtervezték a további építkezést is. Űj templom építéséhez készítettek rajzot; s innen tudjuk, hogy a templomépítés költségét 14 690, a plébánia épületet pedig 4885 forintra tervezték. E napon készült feljegyzés szerint a régi templomot le kell bontani, mert életveszélyesen rossz épület. Mint tudjuk, ennek a templomnak nem volt tornya, méretei a következők voltak: 13 és fél öl hosszú, 3 öl és 2 láb széles, a falak vastagsága 2 láb. A templom alig rendelkezett fundamentummal. Az épületben négy boltív volt, nyolc támasztóoszloppal, a falak téglából készültek. A plébánia építkezéséhez a kancellária által javasolt 3 ezer forintot megkapták. A perkátai és az adonyi görögkeleti lakosságnak közös plébánosa volt. 1776-ban a plébánost Sárecz Pálnak hívták, és Adonyban lakott. Sárecz Pál 1776 augusztusában panaszolta, hogy az adonyi és a perkátai katolikus paróchusok a görögkeleti vallásúakat a katolikus ünnep megtartására kényszerítették, és a görögkeleti ünnepeket nem engedik nekik megtartani. Sárecz Pál szerint a katolikus paróchusok eljárása ellenkezik a királyi rendeletekkel. A görögkeleti pópa panaszát a vármegyére küldte, ahol egyetértettek a panaszossal. A közgyűlés megbízta a szolgabírót, hogy az adonyi és perkátai katolikus plébánosokat, de az