Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

kilenced leszállítása a földesúri majorba ugyancsak a robotkötelezettségen kívül történik. Hosszú fuvart írt elő a szerződés a fenti roboton túl a telkesekre: az egésztelkes évente 4, a féltelkes 2, a negyedtelkes 1, két kisházas pedig együtt évente 1 hosszú fuvart teljesítsen legalább 12 mérföld távolságra. Továbbá a faluközösség egészét érintő szolgáltatásokat sorolták fel, melyek között szerepelt a falu határában lévő utak, hidak és gátak javítása. A telkesek ezen túl még csirkéket, ludakat, tojást és minden tehén után 1 pozsonyi meszely vajat adtak le. Földesúri jog volt a falu bírájának, az esküdteknek a kijelölése, választása, a jegyző megbízása. A földesúr fenntartotta magának a jogot, hogy a falu tisztségviselőit beszámoltassa, a közpénzeket pedig ellenőrizze. Az uraság tudta nélkül a lakosok, — legyenek akármilyen státusbeliek — más helységbe el nem költözhetnek, idegen embert nem fogadhatnak házunkba, a telekből neki nem engedhet át. Ha földesúri engedély nélkül távozik valaki a faluból, annak háza, az épületei ellenszolgáltatás nélkül földesúri tulajdonba kerülnek. Ugyancsak tilos földesúri hozzájárulás nélkül ingatlant vásárolni, tilos kölcsönt felvenni, tehát az ingatlant adóssággal megterhelni nem volt szabad. Érvénytelennek nyilvánítanak minden olyan jobbágyi szerződést, végrendeletet, melyet előzőleg a földesúri jegyzőkönyvbe nem vezettek be. Köteles a jobbágy felesége évente kendert és lent fonni az urasági majorba. Ha a jobbágynak örökösei nem volnának, úgy a földesúr a kauditás jogát fenntartja, de a szökött jobbágy vagyona is reá száll. Ha a jobbágy nem művelné meg telkét, ill. annak egy részét, a kilenced abban az esetben is jár a földesúrnak. Ez volt a szárazdézsma. Az uraság él minden tekintetben az elővételi jogával. Ha ezt a jobbágy nem venné tekintetbe, az uraság közbeléphet, és megveheti a másnak szánt terméket. Az urasági tisztviselő után, a perkátai elöljárók adták elő írásbeli válaszukat. Ezután Dobos fiskális válaszolt nekik, mely során áttekintette az 1726-tól végbement szerződéseket, a jobbágyok ellenszegüléseit és természetesen a győri jezsuita kollégium rektorának ..kegyes jóindulatait". Elmondta, hogy a jelenleg érvényben lévő szerződés 1733-ban keletkezett, de az azóta bevezetett szokások és egyéb rendelkezések nagyon megváltoztatták a regulációt, és ezért van szükség a most előterjesztettre. A sok változás között — amint említette a fiskális — egy azonban megmaradt, s ez a perkátaiak örök izgágasága, amely most is megjelent. A faluközösség földesúri regáléjogokat követel magának, melybe ők nem egyezhetnek bele. (kocsmáitatás, mészárszéktartás) mert az ország törvényhozói előtt a földesúr válna törvénysértővé. Egyébként a fiskális azt a következtetést vonta le, hogy a perkátaiak beadványa bebizonyította, hogy az úriszéknek a megye közbejöttével rendet kell teremteni a falu úrbéri viszonyaiban. A perkátaiak ugyanis a régi úrbéri szerződésre hivatkoztak, de ezek a telki állományáról, a jobbágyi haszonvételekről nem beszéltek. A fiskális replikája után az úriszék tanácskozott, majd elhatározták, hogy az új szerződést magyar nyelven adják ki, hogy a jobbágyság értse meg. Az úrszéki ítéletet az uraság, de a perkátai jobbágyság sem fogadta el. Ugyanis az előterjesztésben több változtatást vittek végbe. A vál-