Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Perkáta (Kisperkáta)

Zsigmond királytól. A hantosszéki kun szállások között Ketpolkárt név is előfordul. A 15. század elején Szűz Mária tiszteletére templomuk van. Ez is jelzi a kun társadalomnak a magyar államiság kereteibe történő betagozódását. I. Ferdinánd 1527. május 20-án a hantosszéki kunok szállásterületét a Sulyok családnak adta, és már nem említi meg a Ketpolkárt nevet, helyette Perkáta szerepel az oklevélben. A török hamarosan meghódoltatta ezt a vidéket. 1559-ben elpusztult helység, bár kevés a lakója, Mira Kulaguz tímár-birtoka és hat adózó nevét tüntették fel. Perkátán lakott Mészáros László, Milanovity Pétre, Pap Máté, Szigetfői Dimitre, Salván, Isztepán Nikola. A ráják a töröknek fizettek kapuadót, tizedet adtak a búza-, a borsó-, a széna-, a musttermés után, de fizettek még sertésadót, továbbá különböző büntetéseket is. Magyar részről Almásy László tulajdonába került, de tőle a század végén a Bolba, a Török és a Baracskai Pálffyak kezébe került, akik a győri végvárban szolgáltak. 1647-ben az egyik Török utódtól vásárolta meg Perkátát, Tápét és Szentágotái Gorup Ferenc, aki 1653-ban a győri káptalan előtt kötött ügylettel a birtokokat a jezsuiták győri rendházának adományozta. Gorup Ferenc Gábor veszprémi nagyprépost volt, aki viselte a székesfehérvári őrkanonok címet is. Egyébként a kor zűrzavaros világára fényt vet az is, hogy 1650-ben Perkáta, Besnyő, Ercsi, Ágszentpéter, Üjfalu vagy másképpen Novaj a király adományából Szapáry Péterhez került. Ellene azonban Gorup Ferenc felszólalt, s Perkáta az övé maradt. Gorup 1653-ban a falut átadta a győri jezsuitáknak. Kikötötte, hogy azt a győri rendház mindaddig birtokolja, amíg a nagyprépostnak a székesfehérvári custodiatusban törvényes utódja 200 ezüst birodalmi tallért kifizet. Ezt az 1653. évi okiratot Gorup Ferenc kérésére állították ki. A birtokeladományozás királyi megerősítése 1663. január 13-án Bécsben történt. A királyi adománylevél részletesen leírja a birtokadományozás előzményét. Innen tudjuk, hogy a győri jezsuita kollégium főnöke, rektora Tissinger János a király előtt két oklevelet bemutatott. Az egyik Török Ferencnek, az érsekújvári királyi vár gyalogos (katonáinak vajdájától származott, a másik pedig Gorup Ferenctől. Török Ferenc oklevele azt tartalmazta, hogy Perkáta falut örök áron eladta Gorup Ferencnek, a másik oklevél pedig a már említett győri jezsuita rendnek történő adományozás tényét írta le. A rektor azt kérte, hogy a két oklevél alapján a király áj donációs levelet készítsen, azt adja ki a jezsuiták győri kollégiumának. (Török Ferenc felesége, Szunyogh Katalin és leányuk Török Judit nevében is vallotta, hogy Perkátától és a Tolna megyében lévő Tápétól fontos okok miatt vált meg.) A győri káptalan 1663. március 8-án jelentette az uralkodónak, hogy a jezsuiták birtokba iktatását elvégezték. Az oklevélből kiderül, hogy a birtokba iktatás aktusa 1663. február 19-én Révkomáromban volt, mivel a török hódoltságban fekvő Perkáta, Tápé, Szentágota birtokokra a magyar urak nem mertek kiszállni. A beiktatáson jelen volt Néppel Kristóf jezsuita, a komáromi rendház főnöke, továbbá nemes Szeghy János, a Komárom megyei alispán, Kenyeres Gergely szolgabíró, 15* 227