Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Pákozd (Börgönd)

hogy a börgöndi határ kelet felé, a „nyári állásnak nevezett halmon túl," kezdődik.'

1 A birtok kicsúszott a Heister család kezéből. 1736-ban van adat arról, hogy Börgönd földesura, a Cziráky család. . Lakosa kevés: 39 főt tüntet fel egy összeírás.

1

" A börgöndi katolikus lakosság 1784-ben is mindössze 38 fő. A pusztát Seregélyesről pasztorálták, ahol káplánság volt. A börgöndi földesúr, Cziráki László}

1 Az 1784. évi népösszeírás során 6 házban 9 család élt. A tényleges népesség száma 48 fő, akik között 15 volt a zsellér, a gyermekek száma pedig 11. Börgöndön a 19. század elején kocsma volt, melyet Károly István nemesember vezetett. A lakosság számbeli gyarapodása szembetűnő a 19. század húszas, harmincas éveiben: 1838-ban 99 fő lakott a pusztán. Ezek között volt 1 kézműves, 27 szolga, 8 zsellér. A felsoroltak valamennyien az uradalom alkalmazottai és családfenntartók.

12 A gyermekek iskoláztatásáról gondoskodás nem történt, holott csak fiúgyermek 14 volt Börgöndön. 1848 szeptember végén, október elején a magyar VII. hadtest balszárnya, Dinnyés és Gárdony között foglalt védelmi állást, mert a Jellasich támogatására vezényelt horvát hadtest támadását Seregélyes vagy Börgönd irányából várta a parancsnokság.

13 Börgönd a tőkés fejlődés elején népesebb puszta: 1850-ben 8 házban 130 fő lakott. Termékeny határáról beszélnek a források, de megjegyzik, hogy a Velencei-tóhoz hasonló részek is vannak itt, azaz posványos területek. 1850-ben földesura, gróf Cziráky Antal}'

1 A birtok 3757 holdat tett ki, melyből 2000 hold a szántó, 250 hold a rét, 700 hold a legelő és 7 hold a kert.

15 Az 1868. évi népoktatási törvény a nagybirtokost egy korszerű elemi népiskola felállítására ösztönözte. 1871 őszén Börgöndön gróf Cziráky János saját költségén felszerelte az iskolát, s a tanulókat taneszközökkel, könyvekkel is ellátta.

16 A pusztán a 19—20. század fordulóján mozgalmas politikai élet folyt. 1898-ban a földmunkások mozgalma tartotta izgalomban a pusztai népet. Az aratómunkások 1893. július elején kijelentették, hogy az aratórész a gabona 10. része legyen, különben nem hajlandók a munkát megkezdeni. Cziráky Antal nagybirtokos az aratók követelését teljesítette.

1

' 1905. július 14-én azonban az aratók sztrájkba léptek, mert követelésüket nem teljesítették. A sztrájk a következő évben is kitört: 1906. június 29-én pákozdi aratók tették le a szerszámot. Cziráky Antal azonban karhatalmat kért, és a munkát megtagadókat bebörtönözték, mert a munkaszerződést megszegték. Kálmán Vince, székesfehérvári főszolgabíró a sztrájkotokat 30 napi elzárásra büntette. A munkásokat, 78 főt 1906. július 2-án 37 csendőr kísérte Veszprémbe, a királyi ügyészségre, ahol büntetésük letöltését azonnal megkezdték. A börtönből a földmunkások levelet írtak Fejér vármegye alispánjához, hogy a munkát hajlandók felvenni. A levelet azonban 20 pákozdi munkás nem írta alá, A levelet a Székesfehérvár és Vidéke c. újság közölte.

13 1919. szeptember 23-án Börgöndön egy román üteget állítottak fel, az ágyúkat Székesfehérvár felé irányították.

19 .