Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Farkas Gábor: Nagylók

A nyomozás során kiderült, hogy a fakivágásra az engedélyt a képviselő-testület tudta nélkül a község vezető embere adta meg, akit ezért hamarosan leváltottak tiszségéből. Az 1945. július 20-i községi közgyűlésen tárgyalták Garda- és Szil­famajor Nagylókhoz történő csatolását. A majori lakosok kérték, hogy Sárszentágotától kerüljenek Nagylók közigazgatása alá, mivel ehhez a községhez vannak legközelebb. (2 km-re) A két major 2240 kat. hold területű, amelyek a felosztás előtt a Magyar-királyi Vallás- és Köz­alapítvány tulajdonában voltak. A kérelmező újgazdák és a bérlők az állami egyenesadót fizetőknek a 50%-át tették ki. Nagylók képviselő­testülete a kérelmet augusztus 8-án elfogadta, 5 ' 1 de ezzel az átcsatolási folyamat még nem indult el, mivel ehhez megyei közgyűlési jóváha­gyás is kellett. Végső soron az átcsatolást a belügyminiszter mondta ki. Még 1945 nyarán felmerült, hogy Kislókpuszta, Ki siók-parcella és Felsőtöbörzsök Sárbogárdhoz tartozzék. 1945. október 19-én a nagy­lóki községi közgyűlés tárgyalta az elszakadási ügyet. Itt kiderült, hogy az elszakadást egy jelentéktelen számú csoport kezdeményezte, és a lakosság 99%-a Nagylók község kötelékében képzeli el ..jövőjét". így a képviselő-testület az elcsatolási törekvés ellen a leghatározottabban tiltakozott, 55 de ígéretet tettek, hogy közigazgatási kirendeltséget létesí­tenek Kislókra. Kislókpuszta. Kislók-parcella, Károlymajor és Annamajor kisköz­sági szervezetének kialakításához, a jegyzői kirendeltség felállításához a nagylóki képviselő-testület 1946. május 21-én hozzájárult. A községi szervezet megalkotását 150 családfő írta alá, akik 1310 kat. hold földön gazdálkodnak. 56 1946. május 21-én Nagylókon tartott községi közgyűlésen részt vet­tek a sárbogárdi és a sárszentágotai elöljárók is. A közgyűlés tárgya: Szilfa- és Gardamajor közigazgatási beosztása volt. Ennek kapcsán nagylóki határrendezést hajtottak végre. Ekkor kapcsolták át Sárbo­gárdhoz azt a felsőtöbörzsöki területrészt, amelyet a földreform során sárbogárdiak kaptak meg. Ez 450 kat. hold volt. Elfogadja a képviselő­testület, hogy Szilfa- és Gardamajor, azután Középmajor és Garda­major — Újtelep Nagylókhoz tartozzék. A Nagylókon egybegyűlt köz­életi emberek egyhangúan mondták ki, hogy Felsőtöbörzsök és Felső­körtvélyes Sárszentágotához csatlakozzék. Jegyzői kirendeltség szervezé­sét helyezték kilátásba. Felsőkörtvélyesen, 57 Szilfamajor és Gardamajor átcsatolása 1947. február l-jén hivatalosan is megtörtént. E két majort Latzó István, Fekti István és Puha Ignác képviselték a nagylóki elöl­járóságban. 58 1946. március 20—21-én telepítési bizottság járt Nagylókon és ha­tárában. A bizottság a telepes községek helyét kijelölte. Ezek szerint Nagylók közigazgatási területén három község működik a jövőben. Az egyiket Nagyhantos, továbbá Nagyhantospuszta. Nagyhantos-telep, Kö­zéphantos, Kishantos, Világospuszta, Világos-telep és ezek körzetében lévő majorok, tanyák alkotják. A másik községet Nagylókból, esetleg Szilfamajorból, Gardamajor­ból hozzák létre. A harmadik községet Kislókpusztából, Kislók-telepből,

Next

/
Thumbnails
Contents